Szerintetek nagy elvárásaim vannak 40 évesen,2 gyerekkel egyedül?

Teljesen jogos a felháborodásod. Voltam én is itthon munka nélkül, és őszintén szólva nem tudtam vinni normálisan a háztartást, mert napi 8-10 órában munkát kerestem, így találtam 6 hét alatt. A párom mindebből annyit látott, hogy itthon vagyok egész nap, mégsem csinálok semmit :(

A te helyzeted nyilván más. A körülmények adottak, én is szakítottam volna a helyedben. Az is benne van viszont, hogy a tévé, a számítógép, az internet mind-mind függőséget okoznak, de furcsa módon nem függőségként kezeljük ezeket, hanem betudjuk lustaságnak. A tévét mi már kidobtuk a háztartásból, a számítógépről, az internetről igazából mi sem tudunk lemondani + kellenek a munkánkhoz.

"szerintem pedig ezek a problémák-"nem csinálok semmit,majd az asszony"-később jönnek elő.Megszokják és elvárják a kényelmet."

Na ez volt nálunk is!

Megkaptam már, hogy miért mentem hozzá ilyen férfihez. Hát azért, mert megismerkedésünkkor nem ilyen volt! Tőle tanultam főzni, eleinte megcsináltunk mindent közösen.

Csak amíg nincs gyerek, addig ugyebár a nő dolga is kevesebb, meg ha elől marad a konzervnyitó, akkor majd elpakolja valamelyikünk, ráér. De ha ott egy totyogó 1,5 éves, akkor azonnal el kell rakni a zárható fiókba, mert odacsípi a kezét vagy a tévé képernyőjébe váratlanul belevágja.

Gyerek előtt fel sem tűnik, hogy 1 napig az asztalon van, meg legfeljebb a pár teendőm mellett egy mozdulat elpakolni, de ha futok a kicsi után, elrakom a gyurmát, közben megkeverem az ételt, benyomom a mosógép gombját a nappaliban meg sasszézok a plüssök meg a fakockák között, akkor pillanatok alatt felrobban az agyam, ha még nekem kell az üvöltő gyerek elfehéredő ujjacskái közül kifeszíteni a konzervnyitót amivel a tévé képernyőjét akarta kopogtatni, mert apuka lusta volt egy mozdulatot megtenni, csak panaszkodik, hogy már megint kupi van, nincs kész a kaja, idegbeteg vagyok és mindenki üvölt mint a vadszamár.

Nálunk a GYED alatt kényelmesedett el, illetve akkor még nem is volt olyan nagy a probléma, mert megcsináltam mindent, hanem amikor visszamentem dolgozni. Új munkahely, teljesíteni kellett, a zsúfoltabb időszakokban mint a mosogatórongy úgy mentem haza, igyekeztem a gyerekekkel foglalkozni, cserébe csak állandó le.baszást kaptam, hogy mit NEM csináltam meg. Ha volt főtt kaja akkor kupi van a nappaliban, ha rendben volt a nappali akkor miért nincs rendes kaja, stb. Ha szóltam neki, hogy a taknyos zsepijét azért ne hagyja már a kanapén mert undorító nekem azt fogdosni és kidobni, akkor kiakadt, hogy állandóan piszkálom valamivel.

Ja, és a legfontosabb, miért nem vagyok kedvesebb vele, mert a nő feladata megtartani a férjét.

Mivel szerinte elhanyagoltam, megpróbált féltékennyé tenni. Aztán meg megsértődött, mert én egy ilyenért nem voltam hajlandó megküzdeni, megnyerte a kiscsaj.

Azt hiszem, nem akarok férjhezmenni... :(

23L

27-vagyok.Igen szerintem is később jönnek elő,mint ahogy írtam is"lejár a demó verzió"...

Például jól le lehet mérni az idő előrehaladtával,hogy rövidül szexben az előjáték,aztán elmarad(hacsak az ember nem teszi havonta szóvá,de abba meg egy idő utánn én fáradok bele),aztán a szex maga is.Jó ebben én is ludas vagyok,dehát ha nem jó nekem akkor nyilván nem teszek már én se két lépést se a dologért...

Eleinte magától "visz" ide-oda,aztán szólni kell,mozduljunk már ki,aztán már "nyávogni" kell érte,utánna belefáadok,hogy csak akkor van valami,ha én eröltetem,nem eröltetem tovább...És onnantól nincs semmi.Egyik az egyik,a másik a másik sarokba veri a laptopot.De ahhoz meg nem kell együtt lenni.Amikor meg szakiít az ember ezek a "remek" pasik meg nem értik mi bajom...:)Abba már bele se merek gondolni milyen lehet ez a gond megfejelve egy-két gyerekkel aki(k)re szintén sz@rik egy ilyen remek férj,és nézi a Tv-t...

És miért nem szülnek a mai nők gyereket...