Hirtelen csöppentem bele a “családos” lètbe és a párkapcsolat látja kárát mit tudtok tanácsolni?

Szia! Hasonló helyzetben vagyok én is. A páromnak van egy fia, aki bár nem vele él, ha itt van, akkor huzamosabb ideig van nálunk, nem csak a hétvégén.

Nagyon aranyos gyerek, jól kijövünk, de amikor csak a nap végén tudunk normálisan beszélgetni, akkor az rosszul tud esni. A párommal közös programjaink gyerekbarátabbak akkor és lassabbak. Élvezem azt is, de bennem van az az érzés, hogy nem az én fiam. És ő sose lesz az én fiam.

Szerintem neked is ezzel kell szembenézned és elfogadni.

Ő is a helyzet áldozata és még kicsi, hogy tudjon neked segíteni. De te tudsz neki azzal, hogy türelmes vagy és megértő. Az élet meghálálja majd ezt.

Lesznek időszakok, amikor több figyelem kell majd neki, akkor háttérben kell maradni, de támogatni a párod.

Időnként persze nagyszülő vagy bébiszitter bejöhet a képbe, de a mindennapokban ki kell alakítani egy egyensúlyt, ami mindkettőtök érdekét képviseli. A párodnak ebben nagy feladata van. Mindenképp beszélj vele.

Nyugi, aki a saját gyerekét neveli, az is összeomlik időnként, mert a világ legszarabb anyjának érzi magát és fogalma sincs mit rontott el. (Általában semmit, egyszerűen a gyerek életkorának megfelelő viselkedés a felnőtt számára kiborító) A saját gyereket nevelő pároknak is kevesebb idejük jut egymásra, mint gyerek előtt. Sok házasság rá is megy erre.

Nyugalom, valószínűleg jól csinálod.