Bnőmmel úgy egyeztünk meg,hogy én hozom haza a pénzt, ő meg otthon csinálja a dolgát. Egy éve vagyunk így. Hogyan reagálnátok le,ha nem minden nap,de azért gyakorta panaszkodna,hogy én nem segítek be semmibe a ház körül?

Minek vagy vele egyáltalán, hiszen nem tiszteled, nem becsülöd és undorítóan beszélsz róla?

Azt hiszed, neked bármiféle erkölcsi fölényed van? A napnál is világosabb, hogy csak kihasználod. Ő beteg, te meg visszaélsz ezzel, ahogy az anyagi helyzetével is. Te is tudod, hogy normális nő szóba sem állna veled, nem véletlen ragaszkodsz és lehetetlenítesz el egy pánikbeteg önbizalomhiányost, mert ha ő elmenne, könyöröghetnél a maminak, hogy vakarjon ki a saját szarodból, mert még ahhoz is lusta vagy.

De te is kihasználod b+!

Semmivel se vagy különb tőle.

Szerintem a mai világban megoldható, hogy a házimunka ne legyen akkora kín, ha valaki nem dolgozik, és csak azt csinálja. Nekünk pl van robotporszívónk, csak fel kell pakolni előle, a víztartályát feltölteni, törlőronygát kimosni, pozsákor üríteni. Nyilván egy rendes nagytakarítást nem csinál, a sarkokban azért heti egyszer fel kell porszívózni, meg olyan helyeken, ahova nem tud bemenni. Illetve, ha már minden fel van szedve, nem tart sokáig felmosni se, heti 1-2 alkalommal. Mosógép, szárítógép, mosogatógép hasonlóképp rengeteg segítség. Mosogatógépbe meg pl neked sem nagy dolog beraknod a tányért. Nem azért, hogy te csinálj mindent, de szerintem nettó bunkóság megnehezíteni a másik dolgát, ha neked nem telik egy percedbe se odafigyelni. És félreértés ne essék, ezeknek a karbantartása, használata, tisztítása is vesz el időt, de azért sokat segítenek a fenntartásban. Tudom, szárítógépen kívül nekünk minden van, a robotporszívót minden reggel körbeküldöm, amíg én elmegyek futni, vagy az aznapi dolgaimat pakolom össze. Illetve bőven marad munka ezek mellett is: portörlés, főzés, konyhapult tisztítása, az alkalmankénti dolgok, mint ablakmosás, hűtő takarítás, wc, kád súrolás, felület fertőtlenítés... stb.

Amit ezzel mondani akarok: egy lakást, pláne egy házat szépen, tisztán tartani nagyon sok időt és energiát tud felemészteni, ennek könnyítése, ha te vagy a pénzkereső, a te feladatod. Ez lehet pl egy élhető kompromisszum. Mivel a házimunka olyan, hogy sosincs teljesen kész, és nincs olyan, hogy "leteszed a munkát aznapra", kell, hogy legyen egy élhető dinamikája, és idő mellette a relaxációra.

Viszont a leírásodból semmiféle asszertívitás nem jön át, ami nagyon káros egy kapcsolatra. Megoldás helyett te csak azt akarod, hogy neked legyen igazad. Nem akarod megtudni, mi a probléma valódi gyökere: pl kiégés, énidő hiánya, kimerültség... stb, és nem akarsz ezen változtatni. Egy jó kapcsolat az csapatmunka.

Hát én pár hónapja vagyok itthon tappenzen terhesség miatt és bár ugye így is van bevételem, de mivel itthon vagyok ezért jó részt én csinálom a házimunkát. És ahogy észre vettem a férjem is hozzászokott ehhez és mostanában nem tesz annyi melót a háztartásba mint eddig.

Nos be kell vallanom engem is frusztrál hogy mindent én csinálok, annak ellenére hogy tudom hogy ő dolgozik én pedig nem. Egyrészt szerintem azért lehet mert iszonyat monoton, be van zárva az ember, beszukul a világa. Másrészt azért mert sosincs vége. Amikor mindennel kész vagyok akkor hazaer, vacsorázunk, máris megint van mosatlan, bejonnek a kutyák, megint széthullajtjak a szőrüket stb. És mintha meg se látszana hogy az ember egész nap dolgozott.

Talán nem nagy segítség de próbáld meg vele éreztetni hogy értékeled a munkáját. Mond hogy milyen szép rend van, hogy köszönöd hogy főzött stb. Neked nem fáj semmibe, neki meg talán sokat jelent.