Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Adnátok második esélyt valakinek aki megbántott? Kifejtem.
A kérdésnek az én életemben jelenleg nincs gyakorlati vonatkozása, de felvetődött bennem a kérdés, hogy vajon érdemes-e második esélyt adni valakinek. Tudom, ez sok mindentől függ.
Most NEM arra gondolok ha egy emberek kifejezetten szándékosan rombol téged, nem lelki és/vagy fizikai bántalmazásra gondolok, szóval ennél enyhébb dologra. Nem megcsalásra!
Nem is olyanra, hogy mondjuk lekövérez, vagy nem ízlik neki a bablevesed, fene se tudja.
Hanem olyanra, amikor mondjuk valakinek van valami baja, problémája az életében amit esetleg nem dolgozott fel és ezt mondjuk akaratlanul rád vetíti ki, rajtad csattan. Beismeri, belátja, bocsánatot kér stb., de ettől még Te rosszul érzed magad, megbántva stb.
Ez a fenti csak egy példa, de hasonlókra gondolok.
Ilyen/hasonló esetekben, adnál egy második esélyt az illetőnek HA már rendbe tette magát?
Mi az a tűréshatár ami belefér, amivel nem alázod meg magad, amivel nem értékeled le saját magad?
A vélemények is érdekelnek, akár saját tapasztalatok is, bármi.
Inkább a jövőre nézve is kérdezem olyanoktól akik sokat tapasztaltak, de bármi jöhet:)
Leírtam, hogy nem rólam szól a kérdés, felvetődött bennem egy téma...
De látom megy a szövegértés.
9 az pelda volt. Én se bantalmazokat ertek csak alatta.
De aki hülye az is marad. Na talán igy átmegy.
Nem. 3,5 évet b...tam el az életemből, mert "minden jó lesz, eljárok terápiára, megváltozom, stb."
Ezek után én ezt még egyszer nem csinálom senki kedvéért.
Rendben, írok konkrét szitut. Ez tkp. velem megtörtént, de gyakorlati vonatkozása már nincs, és NEM az a kérdés, hogy nekem kellett volna adni második esélyt vagy sem (mert nem is olyan volt a helyzet), csak kíváncsi vagyok ki mit gondol, hogyan kezelné, afféle tanulságként a jövőre nézve.
Tehát: megismerkedtem valakivel társaságon keresztül, akivel egyértelműen erős, kölcsönös vonzalom volt köztünk. Egy összejövetelen csókolóztunk is, de nyilván alig ismertük egymást (egyikünk se szokott amúgy ilyet csinálni). Később amikor találkoztunk, akkor is egyértelmű volt, hogy ez nem csak egyszeri alkalomkor volt érdekes, teljesen józanul is bejöttünk egymásnak. Viszont többször megesett, hogy egyértelmű a vonzalom, egy idő után a másik furán viselkedik, távolodik (fizikailag és átvitt értelemben is). Aztán megint közeledik, megint távodlodik. És nem érted mi a baja veled, miért nem beszélget veled ha látod rajta, hogy akar stb. Egy alkalommal amikor kérdőre szeretnéd vonni, hogy tisztázzátok mi az oka a veled való viselkedésének elég bántó módon közli veled, hogy hagyjad békén.
Kiderül később, hogy nem olyan rég szakítottak az exével, akin nincs túl, összetört a szíve stb. Ettől még tetszel neki, de láthatóan nincs túl a korábbi kapcsolatán. Nagyjából ezzel magyarázható a veled való fura viselkedése, kicsit rád vetíti ki. Később beszéltek a dolgokról, bocsánatot kér, sok mindent tisztáz, de ezt az ex dolgot nem vallja be (nem is próbálkozik be), ezt mástól tudod meg.
A lényeg: érdemes megbocsátani valakinek aki a személyes lelki problémáit rád vetíti ki akaratlanul? Vagy az ilyen ember automatikusan felejtős?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!