Gyerekes voltam egy nővel, nagyon megbántottam, de még így is törődik velem. Lehet még nála esélyem?

Van egy nő, aki számomra szinte tökéletes. Tudom, hogy sokan oda vannak érte, mégse nyit vagy nyitott soha senki felé.

De én felém nyitott ...

Szerelmet vallottunk egymásnak és összejöttünk. DE!! nekem éppen elég zűrös az életem. Meg lehet kicsit korai is volt nekem. Ő mindig akart látni, de valamiért én gyorsnak éreztem, aztán már sokszor szóvá tette hogy neki kevés a találkozó (jogosan, havonta kb 2x találkoztunk) sokszor borult ki, írt hosszú üzeneteket, de én egyre jobban éreztem a nyomást hogy találkoznunk kell és valamiért kihátráltam belőle. Szakított velem. Jogosan.

De még mindig érdeklődik. Még mindig törődik velem, még mindig olyan kedves és aranyos velem hogy szétszakad a szívem, nagyon szeretem őt . A barátaim sem értik miért viselkedtem így, ő is folyton megkapja hogy csak játszottam vele. Féltékeny vagyok ha mással nevetgél (sokszor vagyunk egy helyen), és rettegek mi lesz ha valaki mással fog összejönni. Nem tudom miért taszítottam el magamtól. És még mindig naponta ír, ha rosszul vagyok képes lenne eljönni hozzám az éjszaka közepén is. De ilyenkor mindig hozzá teszi hogy barátként, mert amúgy fél hogy megint átverem. Hiába mondom neki hogy sosem játszottam vele.

Szerethet még engem? Lehet nála esélyem? Az a baj, hogy a kapcsolat gondolata még mindig valamiért megrémiszt, de nem akarom elengedni ezt a lányt. Az a baj hogy olyan dolgok vannak most az életemben, hogy nem engedhetem meg hogy ő legyen a prioritás. És ez bántotta őt. De nem is mondhatom el neki ezt... Nem tudhatja, hogy miért. Annyira zsákutcában érzem magam. Mert egy fiatal gyönyörű okos lányról beszélünk aki végtelenül aranyos, tudom hogy bármelyik férfi hamar belé szeretne. Mint ahogy én is.

El fogom veszíteni ugye?