Hány kapcsolatod volt mire megtaláltad az az igazit?

#7

amúgy férfi vagyok :)

Az "igazi" kifejezés szubjektív, akivel most élek együtt messze a legjobb partner az életemben. Ő kb a 10 nő akivel együtt is éltem, de csak 2 hosszabb volt.

43F

3 komolyabb és 4 kaland, mire azt mondtam volna, hogy megtaláltam azt az embert, aki mellett le tudok táborozni és megszavaztam neki azt a bizalmat, hogy akkor mostantól holtomiglan-holtodiglan. Egyelőre bejött.

Szerintem nem rossz dolog azért, ha az embernek van lehetősége tapasztalni, átélni pár intenzív érzelmet és megtanulni ezeket kezelni. Első nagy szerelem, nagy csalódások, szakítás, nyilván nem jó élmény feltétlenül mindegyik, sőt, de szerintem sokat tanul az ember magáról, a világról, másokról, ha átéli legalább egyszer. Na meg nem is csak azért, hogy úgymond "haszna" legyen, hanem mert amúgy jó dolog, mondhatni "buli" megtapasztalni, mennyire mások az emberek, hogy mennyire különböznek a kapcsolatok, a férfiak/nők, és velük együtt mi magunk is. Én minden csalódásom és szívfájdalmam ellenére is örülök neki, hogy voltak ilyen élményeim, nem feltétlenül azért, mert mennyit tanultam vagy mennyivel előrébb kerültem egyik-másik kapcsolatom által (mert amúgy nem), hanem mert így mondhatni informált döntést hozhattam a férjemmel kapcsolatban is. Legalább láttam, hogy mik zajlanak a világban, és ehhez képest tudtam dönteni, hogy amit a férjem nyújt, az kell-e nekem és elég lesz-e nekem.

Mi az, hogy "az igazi"? Egyetlen konkrét személy, akit még az égiek is neked szántak, és soha senki mással nem lehetsz képes egészséges, boldog, kielégítő párkapcsolatot kialakítani, belé viszont életed végéig halálosan szerelmes leszel? (Spoiler: nincs ilyen.)

Egyébként ha együtt vagy valakivel, szeretitek egymást, kölcsönös a bizalom, vonzalom is van, jól érzitek magatokat a kapcsolatban, nincs hiányérzetetek, láttok közös jövőt, akkor nem gondolom, hogy szakítani kéne csak azért, mert valamelyikőtöknek (ha nem mindkettőtöknek) ez az első kapcsolata. De azt hiszem, ez értelemszerű. A legritkább esetben áll egy kapcsolat véget érése mögött az a tudatos megfontolás, hogy "még nem próbáltam ki elég embert, pedig azt muszáj, megmondták". Inkább csak kiderül, hogy a felek nem működnek egymással hosszú távon. Aztán vagy elvisznek magukkal valamit ezekből a tapasztalatokból és tanulnak a korábbi hibáikból, vagy nem.

Én még mindíg arra várok. Volt ugyan kapcsolatom, de egyik sem volt a nagy ő. Az a bizonyos szikra is csak éppen pislákolt.

Jöhetne már valami nagy szerelem, mert lassan kifutok az időből.

55F.