Ez nem esne rosszul neked?

Van egy nő. Idősebb nálam 10 évvel. Tavaly ismerkedtünk meg. Családos. A lényeg, hogy már akkor különös kapcsolódást éreztünk egymás iránt, de csak most tudtunk nem rég találkozni újra azóta. Együtt töltöttünk egy hétvégét, le is feküdtünk egymással többször.

Tavaly nyár óta, amikor először taliztunk a megismerkedésünkkor, nem nagyon beszéltünk tavaly őszig, akkor kezdtünk el chatelni és azóta minden nap írunk.

Néhány hete ezelőtt még nekem volt szükségem arra néha, hogy esténként a jól megszokott magányomban lehessek, én időt tartva magamnak. Akkor kértem is, hogy ma nem biztos, hogy leszek este, mert magam szeretnék lenni. Elfogadta.

Most, hogy már lefeküdtünk egymással, elkezdtem érezni iránta, sokkal jobban igénylem a beszélgetéseket minden este. Mondtam is neki, érzékelte is, illetve azt is mondtam, hogy nekem fura, hogy érdeklődik irántam valaki, hosszú idő óta nem volt ebben részem. Igazából örül neki, hogy most lelkesebb vagyok, említette. S, hogy az együtt töltött hétvége után szintet léptünk. Írta. Sokat gondol a szeretkezésekre, rám.

Mégis nekem fura, hogy magától alig ír rám. Jól esne, ha reggel, munka előtt egy sort dobna, hogy jó reggelt, rád gondolok, hiányzol, legyen szép napod. Csak ennyi. Pedig látom, hogy napközben többször fent van messengeren, mondjuk a munkája is kívánja ezt, akár hosszabb ideig is, mégsem ír rám. Miközben este, ha beszélünk, kiemeli, hogy csodás velem minden.

Rossz a házassága, mikor kérdeztem, hogy miért nem meri úgymond kifejezni az érzéseit, az mondta, hogy számára nehéz beszélni az érzéseiről, mert a férje által állandóan földbe volt dongolve. Szoknia kell, hogy engem érdekelnek az érzései, gondolatai. Hogy velem mindent meg tud beszélni. Ez nem könnyű neki.

Szerintetek ez tényleg így lehet, vagy valamiért megunt engem, van más a képben neki, csak nem meri mondani?

Nem tudom, ha én lefekszem valakivel, azt erzesbol teszem, ahogy ő is. Ezt tisztaztuk. Azt is írta, hogy ő előbb kattant rám, mint én rá. Mégis nekem fura az, hogy egész nap nem is ír magától, az esetek 95%-ban én írok neki, akkor ír, s inkább csak este írunk max 2-3 órát lefekvés előtt. Vannak gyerekei, de csak 2 él vele, a srác már 18. A kislánya 9. Megértem, ha vele is kell lennie, meg otthoni dolgai is vannak. A férje külföldön dolgozik, alig van itthin, ha igen, trágár vele.

Elkezdtem volna érezni komolyabban iránta? Vagy mi lehet velem?