Hiszel az előre megírt találkozásokban, szerelemben?

Nekem is van egy ilyen személy, évente párszor látom őt itt ott (mert buszsofőr a városomban). Ahányszor találkozik a tekintetünk mindig érzem azt az "ismerem őt érzést" És utána mindig néhány napig furán érzem magam lelkileg. De amúgy nme hiszek az ilyesmiben, de ha mégis létezik akkor nekem tutira ő az akivel már volt dolgom egy másik életben. 7-8 éve láttam először.

Azóta már van férjem, de ez így is előjön ha látom. Neki is van családja, azt is már láttam egyszer.

Ilyen téren hiszek benne, de nem gondolom, hogy rögtön szerelemre kell gondolni. Szerintem az arra érzékeny emberek egyszerűen megérzik, hogy lesz ezzel a hellyel/személlyel/tárggyal még dolguk. Nekem is van ilyen. Volt állással és lakóhellyel is.

Csak hogy értsd, egy példa: sosem akartam igazán ott élni, ahol most, de tiniként sokat jártam erre (200 km-re van az akkori lakóhelyünktől) és mindig olyan fura érzés fogott el, ahogy ránéztem az egyik jellegzetes építményre. Az egyetemen is kb. a legjobb óra volt, amikor erről tanultunk, valamiért mindig olyan fura lázba hozott. Aztán eljöttünk megnézni egy lakást, amikor az első lakásunkat kerestük. Képek alapján nem is tetszett. Nagyon a környék sem fogott meg, de maga a lakás szerelem. Megvettük. A hálószoba ablakból látom azt az építményt, ami tini korom óta fura érzésekkel töltött el, mintha lenne még közöm hozzá és lám lett. :)

Én nem hiszek ilyenekben, sem abban hogy tanító jellegű és nem lesz belole semmi. Amibol nem lesz semmi az valojaban semmi.

Az ilyeneknek vagy van valami kulso akadalyozo tenyezoje vagy egész egyszerűen nem az igazi vagy szerencsés az illeto hogy nem lett belole semmi mert az a masik mar x emberrel csinalta ugyanezt.

En hiszek benne, jobban mint barmiben, pedig nem vagyok egy spiritualis alkat. (Bar amit eppen leirni keszulok abbol majd nem ez jon le) En ugy gondolom, hogy egyszeruen csak tobbek vagyunk mint hinnenk. Gondolj csak arra, hogy hany szazalek lehet az eselye, hogy pont te szuletsz le erre a foldre...? Elkepeszto kicsi, megis a hetkoznapi eletunkben ezzel egyszeruen nem foglalkozunk, mert igazabol minek. Azt gondolom, hogy kvazi "magunkhoz vonzzuk" azokat a szemelyeket akik hasonloak mint mi vmiben. Ezt nem vmi kulonleges maszlagkent ertem, hanem a legtermeszetesebb reakciokent, realistan. Sok mindenben a hasonlo lelkekkel valaszthatjuk ugyanazokat az utakat. Szoval lenyegeben nem is olyan kulonleges az, ha pl osszefuttok vhol, hanem inkabb termeszetes emberi rakcio. Mondhatjuk veletlen ugyanolyan dontesnek is. Pl ha van egy "lelki tarsad" akit nem ismersz es eppen nyaralas elott alltok es teljesen veletlenul ugyanakkor utaztok ugyanabba a varosba. Ez csak annyit jelent, hogy ebben a dologban ennyire egyeztek hogy ugyanaz tetszik. Abban viszont hiszek, hogy az hogy ennyire kozos gondolataink vannak az tuti nem veletlen. Az a gond, hogy zavaros lesz, de veletlenszeruen valasztunk megis van benne egy hatarozott irany amit ugye az izlesunk befolyasol. Ezert nem is biztos, hogy valojaban barmi veletlenul tortenik.

Nah de meselek, mert nekem is volt egy ilyen szemely az eletemben. Ket kulonbozo orszagbol szarmazunk es egy harmadikba koltoztunk. Munkatarsak voltunk. Egyszeruen feltunt, hogy szinte mindent ugyanugy csinaltunk "veletlenul". Napi szintuek voltak az osszenezesek. Volt hogy egymasnak mentunk veletlenul, mert ugyanott akartunk athaladni es persze nem figyeltunk. Kiderult, hogy meg az alberletunk is ugyanott van, nagyon kozel egymashoz es a munkatarsak kozul mi ketten jartunk bringaval ugyanazon az utvonalon dolgozni. Hetek honapok teltek el mire erre mind feny derult. Aztan azon gondolkodtam, hogy hogyan is baratkozhatnank ossze, de vegul megtortent magatol. Az egesz "kapcsolatunkra" jellemzo volt, hogy vegig bamultunk egymasra. Neki van felesege egyebkent, de ezt sokaig nem tudtam. Mindenesetre az a tipus vagyok aki nem marad a hatterben csendben, ezert siman ele alltam es elmondtam neki. Az az oszinte mosoly es kedvesseg ami aradt belole es lathatoan orult annak amit hallott. Persze nyilvan semmi nem lett az egeszbol, mert o egy huseges tipus es en meg nem kezdek hazas emberekkel. Elkoltoztem tobb ezer kmre, azota lett egy szereto tarsam es sajat csaladom, es egy pici kisbabam. Azota is mindig figyeli a kozossegi oldalakon amiket kiteszek es lajkolni szokta. Sot a felesegevel vmiert pont Magyarorszagot valasztottak nyaralasnak. Szoval bennunk van vmi nagyon eroteljesen kozos es lesz is mindig. De azt gondolom, hogy nem csak egy ilyen kozos lelek letezik velunk a foldon, hanem sok. :) Csak nehez megtalalni oket, de ha sikerul akkor erdemes mindent megtenni hogy egyutt is maradjunk. Igy talaltam meg a sajat mostani parom is. Egybol ereztem, hogy o mindenkihez feler es mindenkinel jobb. De ez nem zarja ki, hogy a kulonleges emberek feltunnek, de en mar megallapodtam es nem keres tovabb senkit. Mar nem figyelem annyira a jeleket, csak a sajat csaladommal foglalkozom. Jo erzes amikor megtalalod ezt a nyugalmat. Neked is ezt kivanom!