Leadnátok a megszokott életszínvonalból egy szerelem egy másik férfi kedvéért?

Jah mert mindenhez pénz kell.

Ahhoz hogy elmenjenek , sètàlni , túrázni, kiràndulni , biztos nem tudtok szerezni 2 biciklit hogy elmenjetek bicajozni🙄

Ha Pesten vagytok biztos nem tudtok eljutni a Margit szigetre , ha meg vidèken akkor "nincs táj sehol, nincs mit nèzni".

De azért az ètterem jàtszana , mert az hű de "nagy program" ( rendszeresen járok , tudom hogy azt is gyorsan meg lehet unni, és attól hogy más főz de ugyanúgy bent ülsz )

Ez a kèrdès számomra is tini kategória.

Elég sajnálatos, hogy a mai világban mindent a pénz ural. Tudom, hogy így van, én is pénzből élek! De nézzük már meg, hogy hová fajult el ez a világ. Mindenkinek a saját egoista felfogása az első, aztán sírnak az emberek, hogy nem találnak megfelelő társat maguknak, legyen az férfi vagy nő.

Rohadtul elszomorító, ha végre nagy nehezen találsz egy olyan embert akivel egyezik a személyiségetek, jövőképetek stb. akkor meg jön a "nincs elég pénze effektus"! Aki képes egy rendes, tisztességes embert kidobni, mert nem tud nagy lábon élni, hát az meg is érdemli, hogy az étteremben egyedül egyen, míg szépen lassan magányosan megöregszik.

Tudom, hogy a fiatalabb korosztálynak más erről az elképzelése, mert náluk még ott a családalapítás stb....

Én már idősebb vagyok, és ahogy egyre idősödöm én azt mondom, hogy nem minden a pénz. Tudom, hogy jó ha van, de nem minden!

Én nem dobnám el érte akit szeretek.

Mit ér a sz@ros pénz, ha egyedül nézi valaki a balatoni naplementét, és nincs ott mellette akit szeret, mert dobta a pénz miatt?

Vagy mennyivel nagyobb képmutatás olyannal lenni aki annyira nem is passzol hozzám, de lényeg, hogy van lóvéja. Tudom, van akinek ilyen az értékrendje, én nem nézem le!

Köztes megoldásokat mindig lehet találni, csak akarni kell. Ahol meg az egyik fél csak a pénzével van elfoglalva, akkor azt meg már megette a fene!

"mert dobta a pénz miatt?"

Nem dobja, hanem nem is ismerkedik vele. Nincs az a szerelem, ami hosszú távon átsegít a csóróságon. És itt most nem az van, hogy hú de gazdag legyen, de azért nagyjából engedhesse meg magának, amit én.

Nem úgy tervezem az életem, hogy csak ingyenes programokra tudjak menni, se nyaralni, se sehova.

Úgy csinálsz, mintha csak egy csóró pasiba lehetne szerelmesnek lenni vagy csak ő szerethet.

#23 Arra gondoltam, ha valakibe beleszeretsz és úgy érzed passzolnátok akkor eldobod a lehetőségét magadtól, hogy vele legyél, mert a pénz.....

Ebben amúgy sem lesz egyetértés, mert a fiatalabb és az idősebb generáció is lehet, hogy másként gondolja. Férfiak és nők is mást várnak el az ellenkező nemtől.

Mindenkinek joga van a saját véleményéhez. Én leírtam, hogy NEM ítélek el senkit aki másként gondolja.

Viszont szoktam itt a gyk-n olvasgatni, hogy hányan panaszkodnak napi szinten, hogy nem találják a párjukat. Erre reagáltam én, hogy pl. én nem vagyok ennyire pénzközpontú. Tudom, hogy amit leírtam, majd tíz unatkozó ember az utolsó betűig "kifordítja". Nem fogok már erre reagálni, mert mindenkinek joga van másként gondolni, mint ahogy én gondolom.

20-as nagyon jól fogalmazta meg. Nekem is azt jutott eszembe, hogy nem megyek vissza általános alsóba, hogy 500 forintokat kapjak anyukámtól és abból lehet gazdálkodni, amíg tart, tehát semeddig. Aztán ingyen séta a hidegben.

Felnőtt vagyok, nem is fiatal már. Nem szeretném, ha az egész életem a munkából, gyereknevelésből és házimunkából állna. Amiből a 80%-a amúgy is. A maradék 20%-ban menjünk el egy étterembe, akár csak egy Mekibe. Moziba. Néha egy hosszú hétvége belföldön. Strand, fürdő. Korcsolyázás.

Nem nagy dolgok, de ez mind pénzbe kerül. Ezen felül tényleg ingyen lehet sétálni a hidegben. Kb kívülről nyalogatni a mézescsuprot. Én már biztos nem.

Az a kérdés, hogy ez mennyire hosszútávú felállás lenne. Ha van jövőkép, hogy hogyan lehet jobb, tudjátok, hogy jobb lesz, akkor 1 max. 2 évet be lehet így vállalni, bár akkor sem egyszerű.

Ha 20 évig így lenne, akkor az nagyon nehéz helyzet lenne, mindkettőtök számára, főleg neked.

Amúgy pro tipp: tavasztól-őszig. Egy jó termosz + szendvicsek, ha nem akarsz étlen-szomjan sétálgatni, le lehet ülni egy padon, vagy be lehet menni megpihenni egy boltban. Esetleg csak a legolcsóbb italt megvenni az étteremben, hogy le tudjatok ülni és amúgy minden mást vinni.

Attól függ, milyen szinten kellene lemondani, miért és milyen hosszú távra, és mióta vagyok együtt az adott férfival (mennyire bizonyította azt, hogy érte érdemes)

Nekem pl. fontos a boldogságomhoz az, hogy el tudjak járni művelődni, kulturálódni. Jelenleg nagyon gyakran járok el színházba, moziba, koncertre. Ebből leadnék valamennyit egy férfi miatt, de nem teljesen... az nálam nem pálya, hogy havi 1x sem jut erre pénz vagy idő. És én fizetném (mert most is magamnak fizetem, és nem várom el, hogy pénzeljenek).

És akkor itt jönnek a kivételek... ha pl. azért nincs pénz, mert a pasas alkesz vagy játékgépfüggő, akkor sem maradok vele, ha nem kellene ANNYIT nélkülözni ezeket.

Étterembe járni szeretek, de simán lemondok amúgy róla, annyira nem fontos.