13 évvel idősebb férfival jöttem össze? A szüleim nem fogadják el, mit tegyek? Teljesen reménytelen a helyzet.

Szia! Szerintem sokat nem tudsz tenni, vársz, aztán hátha elfogadják, ha majd az idő titeket igazol. Azért költöztél hozzá és fizeti ő a tandíjadat, mert a szüleid ultimátumot adtak, hogy ne legyél együtt vele vagy költözz el és nem támogatnak tovább, vagy alapból hozzá akartál költözni pár hónap után és ő magára vállalni az eltartásodat, pedig lett volna otthon is lehetőséged mindenre? Mert mondjuk szerintem ez nagyon nem mindegy. Valószínűleg féltenek is, nehogy kihasználjon, akarva akaratlanul is kiszolgáltatott helyzetbe kerültél, ha egyébként önállóan nem tudnád fizetni az egyetemet. Simán lehet, hogy ő olyan férfi, aki soha nem hánytorgatná fel neked, egy csúnya veszekedés alkalmával sem, hogy mindent ő fizet, de azért ez így van. Nem írtál arról, hogy egyébként milyen kapcsolatod volt a szüleiddel, vagy hogy otthon, ha anyagiakkal nem is tudod, mivel veszed ki a részed a közösből, mitől vagytok egymás társai a pároddal. Szóval én hiába értek egyébként sok hozzászólásoddal egyet, kicsit így a leírásban kiélezted azt, hogy mennyire pénzes, mennyire jó színvonalon éltek, mennyire eltart, holott a szüleidnek elvileg csak a korával van baja. Azért elég érdekes hozzászólások is érkeztek, nem kell szerintem így általánosítani. Biztos van sok olyan eset is, amikor a gazdag férfi csak fiatal csajszit akar, meg amikor a fiatal csajszinak kényelmes így, meg hát amúgy se tudja még, hogy kicsoda, mit akar az élettől, meg biztos létezik ennek az ellentéte is, meg a kettő között bármilyen variáció. Szóval szerintem kár túlizgulni, meghallgatod más élettapasztalatait, próbálsz nem nagyon naiv lenni, aztán úgyis minden kapcsolat más, arra koncentrálj amit tudsz is befolyásolni, valahogy majd alakul. Nektek kell, hogy jó legyen, kommunikáljatok sokat. Én a korkülönbség szempontjából ilyen helyzetben vagyok, pont ennyi van köztünk, ráadásul én jóval fiatalabb is voltam, amikor összejöttünk. A gimi végén még csak a spórolt pénzem volt, amit a nyári munkából tettem félre és neki kellemetlen lett volna, ha abból hívom meg vacsorázni mondjuk, vagy benzinpénzt fizetek, miközben neki fix bevétele van. Nagyobb dolgokat sose fizetett, de a randikat igen, egyenlőtlen volt azért. Amióta egyetemista vagyok ez változott már, egész jó ösztöndíjat kapok (plusz államin vagyok, tehát nekem nincs kiadás), meg azért egy 5-6 éve fixen dolgozok egész nyáron, meg alkalmanként év közben, szóval tökre élvezem, hogy pénzügyileg is jobban ki tudom venni a részem a dolgokban. Elmegyek bevásárolni, veszek itthonra valamit (együtt élünk már, olyan 2,5-3 év után költöztünk össze), tankolom az autót (vettünk egy használtautót nekem, egy vadiúj Mercit inkább nem fogadnék el, ha neki simán telne rá akkor se, jobb érzés, hogy na ezért én dolgoztam). Szóval igen, még mindig nem 50-50%-ban vagyunk, most se "engedi", hogy az ösztöndíjamból vegyek egy vasalót, amikor ő egy hét alatt többet keres, de mindent meg tudunk beszélni és nem tart el, nem is lennék rászorulva. És attól, hogy ő dolgozik, én meg a jövőmért tanulok, még simán tudunk egyenlő társai lenni egymásnak, és nem, ő sem valami visszamaradt harmincx éves gyerek, aki nem tud érvényesülni a saját korosztályában, egyszerűen csak megszerettük egymást és jól működünk együtt. Persze, én is változtam sokat a 4 év alatt, szomorú is lennék ha egy helyben toporognék fejlődés szempontjából, de nem 180 fokokat, és visszanézve is látom, hogy miket láthatott bennem a párom a fiatalságom mellett. Nekem meg a mai napig az idősebb férfiak vonzóak, bár jól kijövök a korosztályommal és látom az értelmes srácokat, soha nem váltott még ki belőlem egyikőjük se olyan érzést, hogy uhhh de letépném az összes ruháját, ellenben egy idősebb pasival. Nekem valahogy ez egy személyes preferencia, és amíg össze tudjuk egyeztetni a jövőképet és szeretjük egymást, inkább vagyok a párommal szenvedélyesen és kapok néha ítélkezést, minthogy egy (számomra) langyos valamiben legyek, de legalább egy napon születtünk.. Bár egyébként az én környezetemben mindneki elfogad minket, a családom nagyon szereti a páromat, a barátaim is, én is az ő barátait, szóval az sem törvényszerű, hogy akkor kirekesztettek lesztek. Adj neki időt. ☺️