Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nem tudom mit és mikor rontottam el! Hogyan kell továbblépni, merre induljak? Ti értitek ezt az egészet?
Megpróbálom összeszedni érthető formára, amit még én se nagyon látok át:
7 éve voltunk együtt a barátnőmmel.
két és fél éve én munkát kaptam itt Budapesten, ő meg mivel már a végén járt a tanulásnak alapszakon, ide jelentkezett mesterre, és fél év múlva jött utánam (nem csak hétvégenként, hanem rendes összeköltözés már).
Kivettünk közösen egy albérletet - én addig egy ismerős társasággal laktam együtt a költségek miatt -, berendeztük saját költségen, összedobtuk rá (első nekifutásra bútorozatlant tudtunk kivenni, ő még tanul, mellette ilyen gyakornoki fizetésen van, én meg pályakezdő vegyészi fizetéssel).
Nemrég jutottunk a végére a festésnek (azét kaptuk meg olcsón, mert vállaltuk, hogy mi festjük ki, ha összejön rá a pénz), berendezésnek, és most egy hete kidobott. Hogy akkor ez ennyi volt, itt a vége!
Rákérdeztem én, de csak annyit felelt, hogy olyan pasit akar, aki nem szerel meg festeget, hanem szerelőt hív, mert megteheti. Nagyon nem akarom ezt hinni, de azt a következtetést vontam le, hogy pénzesebb pasit akarna?!
Eddig vidéken odavoltunk egymásért, semmi jele nem volt ennek. Meg eddig sem volt semmi jele, csak kitett, miután kifestettem a lakást meg közösen berendeztük. Festést én végeztem, a bútorozás meg lapra szerelt bútorokkal, összepakoltam őket aztán egyeztetés után fel is fúrtam mindent.
Nem tudom mit tegyek. Ezt a dumát soha nem vártam volna tőle, mert egyszer sem volt olyan, hogy a pénzen bajlódott volna, sokszor ő ragaszkodott hozzá a legjobban, hogy közösben fizessünk, ha olyan helyzet volt!
Nem is értem az egészet, hogy mitől változott ekkorát. Meg úgy az egész... alig tudok a munkára koncentrálni. Most se nagyon tudok aludni, már csak azért írom ide ezt le, hogy valamit csináljak, lekössem magam...
Vele kb. 99%, hogy vége, de más nőt most nem nagyon tudok elképzelni, mert ha őszinte akarok lenni, még legbelül mindig őt szeretem.
Mi a kiút ebből a helyzetből? Élni se nagyon van kedvem... :(
28/F
válasza:Rossz érzés lehet, de a legjobb út tényleg új lány keresése lenne, hidd el mindig van jobb, szebb, ha találsz egyet akivel egész este eldumáltok eszedbe se jut már az előző, próbálj meg 1-2 társkeresőt amik jobbak, nemkell hozzá nagy önbizalom és gyorsan kaphatsz valakit.
Nem a tinderre meg társaira gondolok, de próbának azokra is regisztrálhatsz, rákeresel legjobb 10 és kiadja a jókat.
válasza:Sajnos el kell fogadni a mai nők java része anyagias, számító, aranyásó ribizli, akik csak eltartót keresnek.
Tisztelet a kivételnek, de az tényleg nagyon kivétel, mert én sem tudom, hol vannak még normális lányok...
válasza:Ez nem a rossz érzés kategória (rossz, ha szorít a cipő).
Ez nagy csalódás, cserbenhagyás, hálátlanság és még sorolhatnám.
Ehhez nagy lelkierő kell, hogy túléld! De éld túl! Jobb, hogy ez most derült ki. Bár 7 év - rengeteg idő! Valószínű, menet közben megváltozott, belefáradt a lemondásokba.
A gyászidő letelte után viszont nézz körül, mert sokan ilyen pasiról álmodnak!
válasza:Őszintén, számomra elég felfoghatatlan, hogy ezért dobott volna... Szintén vegyész, csak nő vagyok, párom tanul mesterszakon. Ha megengedhetnénk magunknak egy lakást, ahogy ti tehettétek én elképesztően élvezném, hogy kifestjük együtt, saját ízlésünkre alakíthatjuk. Több, mint valószínű, hogy itt más is közrejátszott, csak nem tudsz róla. Lehet már régóta bizonytalan volt, esetleg képbe jött más, valaki telebeszélte a fejét...stb.
Bocsánatot is kérnék nőtársam nevében, mert ez kritikán aluli. Alap, hogy amit a saját két kezünkkel meg tudunk csinálni, azt megcsináljuk. Nő létemre szerintem tőbb szerszámom van, mint a legtöbb férfinak, pedig nem vagyok egy tipikus "fiús csaj".
Sajnálom, ami veled történt, de ha nem őszinte és egyenes veled, akkor ennyit ért, és a kapcsolatotok is számára. Sok sikert, hogy találj magadnak olyat, aki szeret és megbecsül majd!
válasza:Az nem lehet, hogy mivel egy ilyen költözés,nagyobb pénzkiadásos, szerelős munka az elég stresszes balhéztál vele?
Nálunk akármi ilyesmi volt mindig gyomoridegem lett mert a közös szerelgetés egyenlő volt apám ordibálásával. Nem segítettem? Én voltam a legnagyobb szemét a világon. Segítettem (szinte mindig)? Akkor is folyamatos lelki terror, üvöltözés és néha verés majd még a szomszédoknak is alázott.
Nem azt mondom, hogy te is ilyen vagy de nem lehet ő is szorongással élte ezt meg akár mert te voltál türelmetlenebb akár másért?
Nem tudom. Nem hinném, mert néha, mikor olyan dolog volt, a kezem alá is dolgozott.
Meg mondjuk én nem az az ember vagyok, aki egyből leharapja a másik fejét. Igazából úgy vagyok vele, hogy ha valaki - főleg a (volt) párom - megcsinál nekem valamit, és ezzel kisegít, akkor még ha nem is vagyok az eredménnyel teljesen elégedett, megköszönöm, és max mikor nem látja kijavítom, de nem bántom meg azzal, hogy elkezdem sorolni a hibáit, hiszen azért tette, mert nekem akart jót, és értékelem a fáradozását.
De... már abban sem vagyok biztos, hogy ezt jól gondolom így... :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!