Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek lett volna még ennek jövője, hol lehetett volna megmenteni? (NAGYON, NAGYON HOSSZÚ! )
Szóval leírom, vagyis inkább kiírom magamból a teljes sztorit.
(Sajnos az oldal szövegterjedelemre vonatkozó korlátai miatt ezt ide nem tudom leírni és üzenetben sem tudom elküldeni.)
Ezért csináltam egy blogbejegyzést ahol szakaszosan leírtam mindent. Írj privit és küldöm üzenetben!
Aki elolvassa annak hatalmas pacsi!
A válaszokat ide írjátok inkább!
Még az elején volt eszemben jó pár dolog amit lehet nem írtam bele, de szerintem senkinek nem fog hiányozni, így is sokkal, de sokkal hosszabb lett mint amilyennek először akartam.
Szóval, szerintetek hol kellett volna elkezdeni megjavítani a dolgot és miben kellett volna máshogy állni a dolgokhoz nekem és neki?
Lehetett volna még ebből tartalmas dolog, ha képesek vagyunk megbeszélni a dolgokat ahelyett, hogy elbeszélünk egymás mellett vagy épp hallgatunk mint a sír és hagyjuk, hogy még tovább romoljon?
Szerintetek jogosan voltam dühös rá amiatt ahogyan a végén viselkedett és teljesen megalázott? (hiszen tudta, hogy szeretem és szeretném rendbe hozni a dolgokat, de lelkiismeretfurdalás nélkül szexelt a közös lakásunkban a közös ágyunkban az új barátjával, sőt még engem tartott gyerekesnek és éretlennek amikor elmondtam, hogy egy normális felnőtt nem így intézi a szakításait, hogy eldobja egyből az első komolyabb hullámvölgynél)
Én úgy érzem, összeillettünk és soha nem szerettem még senkit annyira mint őt. Állítása szerint ő is így érzett (egészen nov. 1-ig ugye... vagy augusztus 1-ig... vagy soha, ezt már nem fogom megtudni).
Ezzel a kérdéssel egyébként valószínűleg búcsúzom innen, a gyakorikérdésekből is. Nem szeretném levenni a nevem, de azt sem, hogy ő lássa a válaszaimat és mondjuk engem kitárgyalva nevessenek rajtam a barátjával mert mi is volt, hogy kibeszéltük az előttem lévő exbarátját 1-2 válasza/kérdése miatt.
Bár nem hiszem, hogy foglalkozna ő még az én gondolatommal. Lehet már el is felejtett mindent ami közöttünk történt (vagy csak a rosszakra emlékszik).
Kezdjük azzal,veled megcsalta a barátját,tehát alapból nem volt makulátlan.
Alapból nem így kellett volna belekezdeni ebbe az egészbe, hogy oké párkapcsolat, de annyira mégsem...mi van?
Eleinte lehet nem zavarta az álmacsóságod,amikor már igen,észre kellett volna venned,és leállni vele,azonnal abbahagyni az első kiborulásától,nem pedig odabújni hozzá, jópofizni,aztán másnap ugyanott folytatni,ahol abbahagytad.
Ku#va sok szenvedést okoztál a csajnak,szépen lassan kiszeretett belőled.
Azt mondod nyílt kártyákkal játszottál, xart se ért, kicsit sem vetted figyelembe az érzéseit,elég önző ember vagy.
Talán jól érzed utólag, a vonatos dolog fordulópont lehetett,ott kellett volna lenyelned a nem létező büszkeséged,és nem elengedni.
Mindketten rohadt gyerekesen viselkedtetek, de neked kellett volna gesztust tenni az irányába, te bántottad meg,te voltál a hunyó, te építetted le szinte a feléd irányuló érzéseit.
Amit később tett,szinte borítékolható volt,mondjuk a mértéke nem kicsit erős.
Gusztustalan, undorító bosszú a részéről, ahogy jó ideig hülyének nézett, megcsalt,az ágyatokban dugatta meg magát.
Amit a kapcsolat végén csináltál,arra mit lehet mondani?
Aláztad magad folyamatosan, mint egy tini.
Akkor miért nem számított az önérzeted?
Miért csak addig számított,amíg jól érezted magad?
Belehergelted magad szinte egy lelkileg lefelé menő spirálba.
Önzőn,gyerekesen, idiótán viselkedtél, ő meg manipulatív szemét rib#ncként később, de te baxtad, tanulj belőle.
Legközelebb kevesebb önzés,több empátia,több kommunikáció,és ne akarj másnak látszani,mint amilyen vagy,akkor nem lesz,vagy legalábbis jóval kevesebb gondod lesz.
Nekem sem túl szimpatikus, ahogyan viselkedtél a lánnyal az elején.
Először laza kapcsolatot akarsz, aztán nem szólsz, mikor meggondoltad magad.
Élvezed, ha félelemből teper érted. Hogyan érezhetted jól magadat egy olyan kapcsolatban, ahol a másik nem egyenrangú veled?
Akkor önérzeteskedsz (ráadásul megjátszva magadat!!), amikor nyílt és őszinte kommunikációra van szükség (vonatos sztori) - és pont akkor tiportatod magadat bele a földbe (a vége felé), amikor önérzetesnek kellett volna lenned.
Még egy pár gondolat...
Mikor másnap Tesco után gépeztetek, és amerikai munkákat nézegetett,szerintem nem volt komoly.
Emberek egyik napról a másikra nem szoktak csak úgy kimenni, elmenni egy másik földrészre, hirtelen felindulásból, vagy csak nagyon ritkán, szélsőséges esetben.
Ez inkább egy segélykiáltás volt a részéről, mint amikor az öngyilkosok figyelemfelkeltésből bántják magukat.
Azt üzente ezzel,hahó xarul vagyok,xar a helyzet,elegem van.
Itt kellett volna lenyelned a nem létező büszkeséged, bocsánatot kérned az előző napért, éreztetni vele,fontos neked.
Ehelyett mit csináltál?
Mint egy hülye pitsa,elkezdted játszani a sértődöttet, és lényegében hazaküldted.
Te ezt gyanítom megalázkodásnak érezted volna,pedig nem, véletlenül sem az lett volna.
Az lett volna a tökös viselkedés,miután hibáztál,bocsánatot kérsz.
Ilyen szituációban ez nem a gyengeség jele,sőt...
Elkezdett összepakolni, erre ultimátumot adtál neki,ha elmegy, vége.
Ő volt a sértett fél,persze azt mondta,gondolkodnia kell.
Még meg is kérdezte, biztos ne maradjon-e?
Válaszod:NEM.
Te vártad tőle a gesztust,miközben neked kellett volna megtenni,de csak egy gyerekes huzavona lett belőle.
Még a vasútállomáson is megállíthattad volna,de nem.
Folyamatosan kérdezte,maradjon-e?
Még fél órával a vonat indulása előtt is mondta beszéljetek,üljetek le a padra,de nem.
Inkább sírva megfordultàl,és hazamentél,de az önérzeteden nem esett csorba.
Csak azért sem,mert az neked megalázó lett volna,pedig nem.
Azt hiszem itt ment el a hajó végleg, jól érzed.
Úgy érezhette cserben hagytad.
Csak annyit kellett volna tenned,hogy érezteted vele,fontos a számodra.
Ez egy kicsit beteg sztori. Mindezek ellenére szimpatkiuus vagy, olvasmányosra sikerült a bejegyzés.
Igazából én már azt sem értem, hogy egyáltalán miért költöztetek össze? Ilyen ingatag alapokra nem lehet építeni.Mind a ketten hibásak vagytok.
Nagyon nem kellett volna eljátszani ezt az álmacsó, minden nőt meg akarok kapni az se izgat ha te vagy nekem, dolgot. Persze, hogy szarul esett a csajnak. Szerintem csak vissza akarta adni neked, amikor elkezdett ugyanúgy viselkedni, ahogy előtte te. Más kérdés, hogy te nem tetted meg...Az viszont, ahogy a "kapcsolat" végén viselkedett a csaj, az egyszerűen minősíthetetlen! Egyetlen normális nő sem viselkedik így, bár!ennyire is "haragszik". Sokkal hamarabb le kellett volna lépned, nem szabadott volna ennyire megalázkodni!
te j isten, az elején úgy éreztem, hogy egy hisztis idióta kis gyökér vagy. mondjuk a csaj se semmi, szépen megcsalta a barátját (mondjuk szuper, mert ez téged nem zavart egyáltalán :D)
mindig ő jön hozzád, te állandóan mániákusan azzal kínzod, hogy más nőkről való álmodozásaidról beszélsz neki, mintha valami nagy nőcsábász lennél..
"Volt, hogy a húgával húztam, milyen jól néz ki és mennyire gyönyörű, bárcsak bejönnék neki stb... Elején még elhülyéskedte ő is, de egy idő után már rosszul esett neki. Volt, hogy kicsordult a könnye, ilyenkor még mindig odabújtam egyből hozzá, hogy ne vegye komolyan és újra minden jó volt"
ENNEK PL MÉGIS MI ÉRTELME VAN? idióta.
Lementünk az egyik lányismerősömmel (egész "véletlenül" azzal a lánnyal akibe pont előtte voltam szerelmes, de kikosarazott ami nagyon összetört, ez is egyik oka volt annak, hogy én már nem akartam újra annyira közel kerülni érzelmileg egyetlen lányhoz sem). Neki akkor viszont azért nem volt már kedve jönni merthogy ott lesz az a lány és még biztos sokat jelent (egyszer tettem neki valami olyan kijelentést, hogy csak 3 lányért hagynám el őt és az egyik az ő, a másik talán Palvin Barbi :D volt, a harmadikra már nem emlékszem)
dettó. idióta.
nem olvasom tovább, nem tudom mi a vége, a kommentekből úgy látom, hogy még a lány is alkotott a végén.. na mindegy, nem érdekel.
megmondom őszintén, fárasztó egy gyerekes ember elcseszett "szerelmi" történetét olvasni.
amúgy gondoltál már arra, hogy érzelmileg felnőlj, valamint ne a gyiken éld az életed? egy próbát szerintem megérne.
Egyetértek az előttem szólókkal, ugyanolyan vagy,mint a tinikori exem volt, az elejétől fogva semmibe nézted a lányt, direkt kínoztad, megaláztad és azzal növelted a 0 egódat,hogy láttad, hogy szenved és sír miattad.
Közölted, hogy mennyire odavagy a húgáért grat...
onnantól kezdted értékelni csak,hogy visszanyalt a fagyi és ő is elkezdett más pasik után érdeklődni, ami a lányba volt feléd szerelem, szeretet gyökerestől kiirtottad már az elején, elérted,hogy már csak bosszút akarjon állni rajtad, onnantól fogva meg persze játszottad a hősszerelmest, hirtelen már nagyon kellett volna neked.
Folyton mondod,hogy dehát Te ilyen vagy... igen egy gyerekes,önbizalom hiányos, önző alak aki nem való komoly kapcsolatra (megjegyzem az exbarátnőd se).
A lány belement a játékodba ami teljesen beteg volt. Közölni kit d.nál meg, ki tetszik nála jobban, ki mibe szebb nála, ennek mi értelme van? Még jobban tönkretettétek lelkileg egymást (pedig előtte is elég betegek voltatok már), ez a kapcsolat egy romboló, beteg kapcsolat volt, úgyhogy nyugi nem kár érte, nő helyett pedig egy jó pszichológus és egy kiadós önvizsgálat kéne neked.:)
Vicc ez az egész...
Itt megismerkedtek,alkottok egy Gyk-s párt,és kitálaljátok ide az egész életeteket...
Őszintén szólva elég nagy hülye lehetsz!
Mindenkivel lefeküdhetsz, de ezt egy lánynak nem meséljük el. Ha szeretünk valakit, van a pucánkban annyi vér, hogy odafordulunk, megsimogatjuk, és kimondjuk, megmondjuk neki!
Akkor is ha tudja!
Szerintem rengeteg bánatot okoztál neki!
Lépj tovább, és hagyd ezt a dolgot leszállni benne, és magadban is! Lehet hogy a szexben sem vagy túl jó, és azért alakultak így a dolgok!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!