Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért lehet az hogy nekem mindig csak az aktuális barátommal jó minden (pl kirándulás, közös főzés, progik), es sem bnőkkel sem rokonokkal nem? Ez okoz kapcsfüggést
Nem egyszer jutok el oda hogy szakítanom kell, mert mondjuk kifelé kacsintgat a másik, vagy kiderul hogy drogozik, vagy egyéb mentális zavara van, pl idegbeteg néha stb.
Állandóan a miatt leszek megalkuvó, vagy az miatt szenvedek csak szakításnál hogy egyedül megszűnik az életem.
Egyedül vagy barátokkal vagy családdal vagy akárkivel, egyszerűen nem jó nekem semmi, csak ha van mellette baratom es tudom hogy várnak haza, vagy a barátommal élem meg ezeket a dolgokat.
Nagyon ritka ha van olyan srác aki tetszik, normális, nem használ ki komoly, hű. Es amikor nagyon nehezen találok egy ilyet aki viszonoz is, egyszerűen az elengedése nem megy.
Most is szakítás után a legnagyobb bajom az hogy rámtör a depresszio hogy semmi nem jo egyedul vagy másokkal, ezért inkább ki sem mozdulok mert kisebb kín a 4 fal közt vergődni, mint bnőkkel lenni vagy bármi.
Csak ezért vagyok hajlamos visszaesni. Akivel szakítok, persze velem nem akar szakitani, visszaeséseknél már visz is magával.mindenhova es olyan szinten zajlik az élet, hogy ha csak egyetlen napot is talalkozom vele, már ennyi idő alatt millio élménnyel gazdagodom és vele meg tudom élni. Ugyanazt amit senkivel nem.
Pl étterem
Teljesen más anyával vagy bnőkkel enni mint a barátommal akit szeretek.
Semminek semmi értelmét nem látom nekem tetsző pasi nelkul aki szeret.
Hogyan lehet ebbol kigyógyulni? Voltam már évekig is egxedul a helyzet súlyosbodik egyedul depresszio es mentális zavarok jelentkeznek az egyedüléttol.
válasza:Ezt a kapcsolatfüggő dumát az antiszoc egyedek találták ki, akik olyan remek természettel vannak megáldva, hogy képtelenek kapcsolatban élni.
Jó emberismerőnek kell lenni, és úgy választani valakit.
Az ember meg azért nem olyan, hogy nem tetszik, hogy rossz helyre rakja a villát, ezért kidobjuk.
Vagy ha valaki idegbeteg, lehet, csak egészségügyi problémája van, megfelelő gyógyszeres kezeléssel meg normálissá válik.
Inkább a barát, meg barátnőfüggő embereket kellene megbélyegezni, akik kizárólag csak a saját nemükkel érzik jól magukat bárhol.
Mennyivel jobb szociális, etikai szempontból egy "csajos" haveri társaság, ahol együtt szapulják a férfiakat, és arra büszkék, hogy nincsen gyerekük pl?
Vagy férfiaknál, akik a nőket szidják, összeülnek egy közös hányóspartira, focimeccseken tombolnak, hétvégén reggeltől estig a számítógépen játsszanak?
válasza:Alapvetően nincs azzal gond, hogy a barátoddal szereted elsősorban megélni ezeket. Szerintem szimplán nem ismered jól az embereket, nem olyanokat választasz, akivel megvan a kölcsönösség. Ha egy férfi kifelé kacsintgat, az azt jelenti, hogy valamit nem kap meg, vagy szimplán egy jellemtelen pöcs.
Ezeket ki lehet azért szűrni, ha odafigyelsz.
F
válasza: válasza:Az biztos, hogy más szemüveggel kell nézni a barátokkal, más a rokonokkal, más az egyedül, és más a pároddal megélt közös élményeket.
A szükségletek nem egyszerű dolgok. Teljesen megértem, hogy kell az életbe az a biztonság, szeretet, megértés, intimitás, stb... amit egy párkapcsolat ad. De attól, hogy ez most nincs jelen az életedben, még minden megy tovább. Ilyenkot más dolgokra érdemes koncentrálni. Tehát nem hagyhatod, hogy összecsapjanak feletted a hollámok, hanem ugyanúgy meg kell tanulnod élvezni az életet szingliként is, mint párkapcsolatban is. Sőt, ez egy alapvető tény, hogy az ember igazán csak akkor érik megy egy kapcsolatra, ha egymaga is jól tudja érezni magát. Tehát kell a függetlenség. Amíg másoktíl teszed függővé, hogy te hogyan érzed magad, addig abból semmi jó nem lesz... egyetlen egy embernek kell megfelelned, saját magadnak. Tehát te magad vagy a boldogságod forrása, csak a gondolkodásmódodon múlik.
Szóval a jelenlegi egyedülálló szakaszodat töltsd tanulással, felfedezéssel, új dolgok kipróbálásával.
A pszichológusok valahogy olyanok mintha nem tudnának semmit vagy üresek lennének.
A barátom es a vele valo szakítás es a "tőle a lelki függésem" kapcsán beszélgettem már szakemberrel, aki nő, aminek az lett a vége, hogy neki is tetszik a barátom (ezeregy mindent meséltem)es megérti azt, hogy nem tudok kilépni. Minden nő örülne olyan pasinak aki rajong érte, tenyerén hordozza es kb csupa izgalom kaland vele az élet.
De ugye idegbeteg és ki akarok lépni.
Erre azt kapom, hogy megértenek, hogy nehéz ilyen pasit otthagyni. Szabályosan irigyek néha amikor sztorizom, mert olyan mint egy izgalmas film az egész.
Tehát eddig pszichologusok által csak addig jutottam el, hogy nem ők győznek meg engem arrol hogyan tudnék a függésből lejönni, hanem szinte örülnének, ha nekik ilyen párjuk lenne, mint nekem és megértenek engem, hogy tényleg ritka az ilyen pasi akivel film az élet és halálosan szerelmes is.
Van idopontom másik pszichologushoz. Az is nő lesz.
válasza:R. Éveket voltam egyedul. Én tettem magamért. Tanultam audidakta módon, karriert épitettem, egy rakat kalamajkába belekerultem, meg olyan társaságokba is amikbe nagyon nem kellett volna, már ismerem az egész alvilágot is, munkám által meg a magasabb köröket is.
Azaz egyedül nekem káosz lesz az életem. Egy férfi mellett egyensúlyozódom csak ki
válasza: válasza:Egy normális pszichével rendelkező embernek tudnia kell eltűrni az egyedüllétet is (ez nem egyenlő a magánnyal).
Mi van ha olyan élethelyzetbe kerülsz, hogy nincs párkapcsolatod? Akkor belehalsz? Vagy zárt osztályra kerülsz a pszichiátrián?
Van akinek meghal a férje/felesége fiatalon. Akkor is megy tovább az élet, ezt tudni kell feldolgozni, ha kell szakember segítségével.
De az nem normális, hogy valakinek csak akkor van élete ha van párja. A párodtól teszed függővé az emberi kapcsolataidat? Ha ő nincs akkor életképtelen vagy?
Az 1-nek nincs igaza, mert igenis létezik a kapcsolatfüggőség vagy társfüggőség (a pszichológia is foglalkozik vele). Erre te is az egyik élő példa vagy. Ha nincs kapcsolatod akkor a depresszióig képes vagy süllyedni. Ez nem normális pszichés működés.
Nem arról van szó hogy az egész életedet egyedül kell leélned hanem arról, hogy foglald le magad értelmesen egyedül is, vagy a családdal, barátokkal.
Az kapcsolatfüggőség általában gyerekkorban alakul ki (amiről nem is tudnak az emberek). Sokszor valami történik a családban ami miatt a gyerek elkezd szorongani attól ha egyedül kell lennie pl: szülők válása, haláleset stb. Úgy érezheti a gyerek, hogy nem szeretik ezért mindig a figyelem középpontjában akar lenni. És ezt a szorongást viszi át tudat alatt a felnőtt életébe. A párjától várja a "megváltást", hogy majd a másik pótolja valamivel az ő életében jelenlévő állandó hiányérzetet.
De a szorongás, a hiányérzet csak benned van jelen, azért is szakítasz folyton, mert te a másiktól várod hogy téged kiegészítsen. Pedig attól jó egy párkapcsolat ha két egészséges pszichével rendelkező "egész ember" kapcsolódik egymáshoz, és nem egy "félember" (szorongással, kapcsolatfüggőséggel) várja a megváltást a másiktól.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!