Nem tudom felfogni! Normális dolog elhagyni egy kutyáért?

12-es, lehet, hogy a kutyám nem fog teát hozni, ha beteg vagyok, de nem is fog elhagyni másért, nem is fog megcsalni, nem is fog cserben hagyni a legnagyobb bajban. Ilyen demagóg dumákat én is tudok tolni...

Én egyetlen esetben mondanék le valamilyen módon a kutyámról - ha a már meglévő páromnak, akivel sok ideje együtt vagyunk, sok mindenen átmentünk együtt, bebizonyosodott, hogy egy igazi társ mindenben, olyan súlyos allergiája alakulna ki, hogy az életét veszélyeztetné, vagy olyan higiénia körülményeket kéne kialakítani egy nagyon súlyos betegség miatt, amit semmilyen más módon nem lehetne megoldani. De csak azért, mert neki nincs kedve kutyával élni, nem akarja a velük kapcsolatos kellemetlenséget - soha ebben a büdös életben. Ahogy a hobbimról sem mondanék le, a karrieremről, a legfontosabb jövőbeli terveimről (ezalól szintén kivételt képeznek a fentebb említett extrém és súlyos esetek). Én sem várnék sohasem ilyet a páromtól. Olyan embert választok magam mellé, aki hozzáad az életemhez és nem elvesz.

És nem, egy olyan ember, akivel két éve vagyok együtt, soha nem éltünk együtt, soha igazi megpróbáltatásokon nem mentünk keresztül, akiről azt sem tudom, hogy valóban működhet-e a kapcsolatunk hosszútávon, akiről nem tudhatom, hogy az igazi, pocsék időszakokban is számíthatok rá, soha nem lesz fontosabb annál, akiért felelősséget vállaltam.

Nagyon jól tette.

A kutya 4 éve a társa, te meg csak 2 és már meg akartad szabni, hogy passzolja le. Egyébként te adtál neki ultimátumot, hát megkaptad. ;) állatot nem passzolgatunk senki kedvéért sem el csak úgy. Pláne annak a kedvéért nem, aki így dirigálna a másiknak, mint te.

N

Más gyerekkel is elfogadja a párját, te meg nem vagy hajlandó együtt élni egy állattal, akit a párod gyerekeként szeret, kb még úgy 10 évig, mert utána elpusztul? :D

Ne haragudj, én nem vagyok állatpárti, de te egy hül*e pic*a vagy. Vagy csak egy troll. Én is kiraktalak volna, ha így választás elé kényszerítesz. Az nem "csak" egy állat.

"A kutya még él néhány évet, én jó esetben élek évtizedeket. A kutyával nem lesz saját családja, velem igen."

Undorító a felfogásod.

Én is k.basztalak volna.

És képzeld, mással is lehet családom, aki nem olyan, mint te.

"A kutya még él néhány évet, én jó esetben élek évtizedeket."

Biztos ezt mondta a kérdező az exének is, és az ex akkor jött rá, hogy: "Hú, ettől még most kéne megszabadulni."

Amugy az én párom is hozta a macskáját magával összeköltözéskor,(debil egy dög,szegény teljesen agyhalott,de ha már van mit csináljunk vele..)

Utáltam,de elviseltem hónapokig,a házban,szobában,míg szép fokozatosan megtanítottuk,hogy az udvaron is találja fel magát. Persze bejár néha,de nem bent lakik. Biztos találhattatol volna ti is valami köztes megoldást ami mindenkinek jó.

Erről nagyon megoszlanak a vélemények.

Van aki szerint egy macska vagy egy kutya felér egy emberi élettel.

Van aki szerint nem.

Volt egyszer egy barátnőm akinek macskája volt. Én sajnos kegyetlenül allergiás vagyok a macskaszőrre/macskákra.

De olyan szinten, hogy elkezdek fulladni elég keményen.

A macska vele aludt az ágyban....én abban az ágyban mindig fulladtam.

mondtam neki, hogy vagy a macska megy vagy én....

Én mentem...

Aztán volt olyan barátnőm is akinek a macskája ment, leadta a nagyinál.

Számomra azért egy jó kapcsolat fontosabb lenne mint a kutyám. Egy olyan kapcsolat ahol valóban szeretjük egymást és boldogok vagyunk.

Számomra igen is többet ér egy olyan ember akivel jól érzem magam akivel tényleg boldogok vagyunk és minden működik.

Van kutyám, mindig is volt! De én anyáméknál tartom vagy is átadtam nekik.

Egy kreténnél...például az egyik szomszédomnál aki egy igazi isten barma egy undorító féreg, na nála 100000x többet ér a kutyám. Gondolkodás nélkül a kutyámat menteném ki a tűzből és nem a szomszédomat.