Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nem tudom felfogni! Normális dolog elhagyni egy kutyáért?
A volt párom és én két éve voltunk együtt. Ő a szüleinél lakik, én örökölt lakásban. Beszéltünk az összebútorozásról, tervezgettünk is, aztán szóba került a kutyája. Közepes testűnél kicsit nagyobb keverék kutya. Öt éve került a hozzájuk, már akkor sem volt fiatal állat, megvolt négy éves. Hivatalosan az ő kutyája, a szülei maximum buksi simit adnak neki. Szóval nem kölyökkora óta dédelgeti. Nos, én nem fogok kutyával élni, szóval kérdeztem: szüleinél marad vagy elajándékozza?
Már jól van lelkileg, szóval szerintem nem okozna hatalmas traumát a kutyának, ha az exem szüleinél marad, őket ismeri, esetleg egy biztos helyet keresni neki. De nem. A kutya marad, én meg mehettem a nem írom le, hova. Kitörölte az összes képünket, letiltott messengeren, nem fogadja a hívásaimat. Szeretem, de nem tudom felfogni, hogy lehet ilyen messzire menni egy kutya miatt?! A kutya még él néhány évet, én jó esetben élek évtizedeket. A kutyával nem lesz saját családja, velem igen. Minden adott lenne a szép közös jövőhöz, egyikünk sem szakadna meg, nem kellene azon gondolkodnunk, hogy mennyit szopunk, ha hitelre veszünk saját lakást. De nem, a kutya fontosabb, és el sem gondolkodott a dolgon, azonnal kiakadt. Összefutottam nemrég az anyjával, és teljesen levegőnek nézett! Kvázi meggyilkolt az első és egyetlen pillantásával, amit adott! Szóval kérdem én, normális dolog valakit elhagyni egy kutyáért?
"A kutyával nem lesz saját családja, velem igen."
Családja egy olyan férfival vagy nővel is lehet, aki hasonlóan vélekedik az állattartásról, mint ő.
Abszolút, 100%ig, pláne ebben az esetben.
Az állat nem egy kiegészítő, vagy bútordarab, hanem egy élőlény amit szeretünk és ragaszkodunk hozzá, szóval ha ebben eltér a véleményetek, akkor jobb külön. Az sem jó, ha te nagyon ellene vagy, és rád van kényszerítve, és az sem jó, ha elszakítanád tőle. Ez van...
A nővérem hasonló szituációban van. És neked is azt mondom, amit neki is.
Minek jöttél össze valakivel, akinek kutyája van, ha nem akarsz kutyát? Természetes, hogy nem fog kidobni egy szeretett állatot. Én se randizok olyannal, aki nem szereti a macskákat. Hát nooormális?!
Nyilván voltak problémák köztetek, ha a kutyát választotta.
Egyébként nem, nem normális dolog a kutyát választani. Egy ember mindig fontosabb és értékesebb lesz, mint egy állat. És egy kutyának természetesen lehet új gazdája, nem azt mondtad, hogy el kell altatni az állatot vagy ilyesmi.
De itt a gyakorin ne várj semmi megértést ezzel a dologgal kapcsolatban, itt teljesen elmeroggyant a többség.
Amúgy ez a cikk jutott eszembe.
Szemrebbenés nélkül tenném meg ugyanezt. Mikor az ember állatot vagy gyermeket vállal, egy felelősség mellett dönt. Az lenne a normális ilyen esetben, hogy sosem hagyod cserben a kis lényt, akire évekkel ezelőtt boldogan mondtál igent. Azonkívül, hogy imádom a kutyámat, pusztán elvből vállalom a vele járó felelősséget élete végéig, mert ez így normális. Ahogy ha lesz, a gyerekemet sem tagadom meg az új párom miatt és a saját anyámat sem kerülöm, mert egy idegen senki, aki a társamnak hiszi magát, épp ezt találta ki. Az a szerencsétlen kutya több boldog pillanatot okozott neki valószínűleg, mint te valaha fogsz. Érthető, ha nem hagyja cserben.
Mellesleg a család az család kettecskén is, egy babával is, két babával is, egy kutyával is, mindenféle felállásban. Szóval ez a hülye duma, hogy veled lesz családja, ott bukik, hogy már van családja, veled legfeljebb csak bővülni tudna, de aki így viselkedik, az nekem nem rokonom és soha nem is lesz az. 😘
Szokj hozzá, hogy egy repedtsarkú senki vagy, teljesen jogosan.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!