Ha egy nő beleszeret egy másik férfiba, akkor elfogadható, ha elhagyja a családját: férjét, gyerekeit és odaköltözik az új pasihoz?

Mennyi önfeláldozó ember van itt.

Mi a baj a gyerek apjával? Állandó a vita, megoldhatatlan problémák vannak? Válok, aztán megyek az új pasihoz, valószínűleg jön a gyerek is, hacsak nem nagy már és nem akar az apjával maradni. A gyereknek sem jó, ha állandóan a marakodást látja otthon, nekem sem jó egy leépítő házasság. Miért maradnánk ebben benne a gyerek kedvéért, mégis miért lenne ez jó neki?

Vagy a férjem csak sokat dolgozik, elhanyagol és emiatt úgy érzem hogy másik pasinak fontosabb vagyok? Ezesetben remélem lenne annyi eszem, hogy nem dobbantok le, hanem ráébredek hogy mi a probléma a házasságommal és a férjemmel közösen igyekszem megoldani azt.

23: Nincs 99%... (Tipikus régi tévhit, ami mostanság változni látszik) De baromi magas így is a táblázat szerint!

[link]

Negyvenedik oldal... 2016-ra lement 80% kornyékére...

Attól függ, mit értünk a család elhagyása alatt. Kérdés, hogy... oké, hogy tartja-e a gyerekekkel a kapcsolatot, de a gyerekek kinél vannak elhelyezve, és az jó-e nekik.

Na most, ha pl. apu bántalmazza őket, vagy sokkal rosszabb körülmények között neveli, anyu viszont nem hajlandó magával vinni őket, mert Józsimucu nem akarná, az sztem undorító dolog. Ha apuci viszont rendesen nevelné őket, és tartja úgy a kapcsolatot anyu a gyerekekkel, akkor viszont ebben nem látok problémát, ha anyu nem fúrja aput.

#25 na, végre valami nem empírikus vizsgálattal alátámasztott adat. Büszke vagyok rád, és ha tovább kutakodsz, azt is látni fogod, hogy a többségében a szülők közösen egyeztek meg a gyerek elhelyezéséről, a maradék esetben nem kevés alkalommal (közel fele-fele arányban) döntött a bíró a férfi javára. Ez egyébként pont egy női bíró statisztikái alapján mutatta ki egy cikk, szóval még szexizmussal sem vádolható. ;)

(A mi családunkban egyébként 50%-os az arány, azaz 1-1.)

Kedves 25.

Legyünk korrektek, amikor értelmezzük a grafikont:

Az esetek 93,2%-ában az anyagi felügyelet mellett döntenek, részlegesen vagy kizárólagosan, míg az apához 19,6%-ban kerülnek a gyerekek. Ezen adatokból 12,9% a közös felügyelet - ergo, ha ezt levesszük, és korrigáljuk az adatokat csak anya/csak apa relációra, akkor a kapott megoszlás:

apa: 7,7%

anya: 92,3%

Gender szempontból elemezve; igencsak nagy az anyák előnye, és vélelmezem, indokolatlanul nagy az eltérés. Azt el tudom képzelni, hogy több a "jó anya" ezeknél az eseteknél, mint a "jó apa", de 93%-ban jobb az anya? Nem hiszem!

Én máshogy látom. Mivel a mostani házasság kaki, ezért nem áldozom fel senki boldogságát, mert a kaki az nem boldogság, se gyereknek, se a házaspárnak.

Ha beleszeretek valakibe(illetve már inkább előtte) kilépek a kapcsolatból. Ezzel nem hagyok cserben senkit, a gyerekeket sem és a férjet sem, sőt, mindenkinek segítek azzal, hogy megszüntetem a kakit és lehetőséget kapnak a továbblépésre, hogy kakimentesen élhessenek/élhessünk.

A gyerekeimet továbbra is szeretem, egyértelmű, hogy viszem őket, de minimmum harcolok azért, hogy velem élhessenek, de mivel az exem jó apa(jó apa?) fele időben látogathat, illetve néha kicsit többet is, amennyi neki jólesik. Ha lepasszolja az anyjának vagy az új nőnek őket, miközben máshol van, vagy máshogy rossz apa, akkor viszont minimális láthatásra törekszem, ne kapjon túl sokat, mert exanyós és újbarátnő nevelése nem hiányzik a gyerekeimnek a minimálisnál nagyobb mértékben.

Szerintem az elfogadhatatlan, ha valaki nem küzd a gyereke nevelésének jogáért, az teljesen hazavágja a gyereket(apánk nem küzdött, azt mondta "jó lesz nektek anyátoknál", persze nem lepett meg, mert korábban is rossz apa volt, de ez egy visszavonhatatlan bizonyítéka volt) lelkileg, úgy érzi, hogy az egyik szülőnek nem kell eléggé.

Szerintem aki megalkuszik, annak nem is kell a gyereke eléggé.. Ideális esetben a gyereket tájékoztatják, hogy mindkét szülő akarja, hogy vele legyen, de nem ők fognak dönteni, hanem a bíróság, így a gyereken nincs nyomás hogy választania kell és nem érzi, hogy valaki nem szereti eléggé.

Még nem voltam ilyen, csak hasonló helyzetekben.

29: azért remélem, tudod, hogy amit leírtál, nagyon nem korrekt! Te dobbantasz és még mindent akarsz is. Legalább lehetne benned annyi gerinc, hogy MAXIMUM közös, de inkább a másik félé, mert őt volt hű, nem te...

Pont emiatt ilyen csődtömeg a világunk, mert sokaknak minden kell, az is, amihez nincs semmi joga!