Miért hagyjak el magukat a ferfiak és a nők ha már kapcsolatban vannak? Azt vettem észre volt osztálytársaim 3/4 olyan kövér mint a disznók (nőkről van szo) mert kapcsolatban vannak

Én nem szeretem az ítélkezést, és nem is hiszem, hogy bármi értelme lenne egymást figyelgetni, hisz ettől nekünk ugyan nem lesz rosszabb, hogy a másik meghízik.

De ettől függetlenül, hogy huszadrangú kérdés számomra az alakom, mégis a kérdezővel és a 33 százalékossal értek egyet.

Inzulinrezsiztánciásként ha ne figyelek oda, szaladnak fel a kilók, akár pár nap alatt. Barátnőmnek is van, és nekem és a férjemnek is. A barátnőm életében egyszer lefogyott, mert szeretett volna gyerekeket, azóta viszont még soha nem vett erőt magán, hogy diétázzon, vagy mozogjon egy kicsit, pedig nála fiatalabb,nagyon népszerű és jóképű férje van, aki már meg is csalta őt. A kapcsolatuk helyre állt, de a nő még ezután sem hozta meg ezt az áldozatot, hogy lefogyjon legalább egy kicsit.

Én rengeteget diétáztam életemben, három gyereket szültem, a szoptatások alatt nem lehetett diétázni, az én tejemhez kellett, hogy szénhidrátot egyek rendesen, különben apadt, de amúgy, ahogy tudtam, azonnal elhagytam szopi után mindig a cukrot, fehérlisztet, sok krumplit. Három gyerek és munka mellett soha nem volt pénzem és időm edzőterembe járni, de a férjemmel mind a ketten itthon edzünk, ki hogy oldja meg, támogatjuk ebben egymást, hogy addig a másik vigyáz a siserahadra.

Egyébként nem is annyira szépség miatt csináljuk, - bár ez a csúcs érzésű hozadéka is megvan a dolognak, hogy még mindig milyen fitt és vonzó az ember - hanem az eü okokat tartjuk szem előtt.

Férfiaknak zsírmáj alakul ki, (férjemnek is) húgysava megemelkedett a diéta előtt, IR, nekem már inkább cukorbetegségbe hajló IR, pedig vékony vagyok a sok diétától, mozgástól, mégis az értékeim nem igazán javulnak, inkább romlanak.

A koleszterin, stb. is odafigyelést igényel, nem szeretnénk ízületi fájdalmakat, érelmeszesedést, mint a nagyszüleink.

Ezekre érdemes ám odafigyelni, és jó közös program is: babkocisval futás, akkor a nagyobb gyerkőcökkel lehet már tekerni akár, vagy ami nálunk megy, hogy a nagyobbak tekernek, mi meg futunk mellettük, a harmadik gyereket futós babakocsival magunk előtt tolva.

Ezer és egy megoldás van. A cukorról pedig le kell jönni, három hét és már nem is hiányzik.

A kérdés, hogy miért nem figyelnek oda: mert igényel egy kis plusz befektetett engergiát, munkát, és könnyebb lustának lenni.

Azért.

És még azt is képesek megkockáztatni, hogy a párjuk esetleg az évek után már nem kívánja őket, akár sajnos félre is lép. Én mindenkit buzdítok, hogy a saját egészsége védelme érdekében, ha mi három gyerek mellett ezt meg tudjuk tenni, akkor más is: mozogjon, hagyja el a sok egészségtelen ételt.

Gyerekkori traumák és apám öngyilkossága után keményebben kezdtem inni, akkor híztam meg.

Zugivó voltam. Aztán lefogytam.

Amúgy a kérdés kamu provokáció csak szólok. A kérdező írni-fogalmazni sem tud.

Nálam az is rettentő igénytelenségnek számít, ahogy a kérdező ír, ezt még hozzátenném.

Lehetsz fitt és csinos, de amikor normális, összetett mondatok helyett csak makogásra futja, az sajnos gusztustalan.

Amúgy az előttem szóló édesanyával értek egyet. Nem mások miatt kell jól karbantartani magad.

Kerdező,azóta sem adtál valaszt arra,hogy miért foglalkozol már életével.

Valamint ha megakarsz tudni/ismerni egy emberi tulajdonságot vagy az amögötti tartalmat,azt nem pocskondiázva kell tenni. A sarazásra senki sem vevő,valamint az éezelmi intelligencia alacsony szintjét mutatja.

Na, megjött az "aztán a nőt kib_szta mint macskát kaksizni"

- nem létezhet kérdés ebben a témában, ahol te nem kezded el osztani az eszet arról, hogy te milyen tökéletes és főleg SZÉP (!!!) vagy.

És már hanyagolhatnád azt a szerencsétlen macskát :D.

Most meg már a férfi nedved is, hát, végem, komolyan :D.

Szerintem te szerelmes lehetsz a tükörbe, a barátnőddel együtt.

Kérdező, van egy roppant egyszerű ok is: egyszerűen kevesebb az idő.

Míg egyedül voltam, azt csináltam, amit akartam. A fitnesz plusz esti aerobik, squash stb. órák szerves része volt az életemnek, mint a munkahelyem. Társasági életet is képviselt, baráti kör, miegymás.

Aztán összejöttem a férjemmel (a teremben :D), jártunk közösen. De jöttek a közös csavargások, vacsi, cuki, rokonok -nehezebb tartani a spártai életmódokat. De mivel egyedül voltunk, ment, mert tudtunk járni sportolni.

Aztán jönnek a gyerekek. És mindegy, hogy itt mit ömlengenek, képzelődnek, okoskodnak nagy fellengzősen azok, akik rendszerint életükben max egy pedigrés kutyával foglalkoztak, de az igazság az, hogy ha legalább elég jó szülő akarsz lenni, akkor nincs olyan, hogy nem változott semmi. Hogy minden olyan az életetekben, életstílusotokban, mint régen.

Ma az nem ember, nem nő, aki nem bacca a sarokba a gyerekét, mondván, nekem jár az 'én idő', meg hetente 3-4szer akkor is le kell mennem a terembe, mert ha nem, akkor a görög isten szépségű párom kibac mint a macskát kaksizni és meg is érdemlem.

De azért megkérdezném, hogy akinek nincs hova tenni a gyerekét, az hogyan menjen??

Ha egyszer én megyek, egyszer a férjem, akkor mikor van a család együtt?

Vagy az ilyenek mit képzelnek, munka mellett mennyi ideje marad egy családnak közösen lenni az esti rituálék előtt?

Vagy a gyerek az vm pedigrés kutya, akit naponta levisznek megpisiltetni, megsimogatják a buksiját, hogy elmentem tornàzni, jó legyél?? Az nem igényli a családot, a ráfordított minőségi időt? Félre lehet tenni, mint a kabátot a szögre?

És igen, félre lehet, ahogy ez a mostani nárcisztikus, páva nemzedék csinálja, de akkor nem lehet csodálkozni, mikor pár èvvel később jönnek a viselkedèsi problémák, meg kamaszkorban egy üres fejű, barbi meg ken baba lesz a gyerekből. Bár, az ilyen (majdani) szülőknek, mint a Kérdező meg a 33%-os az is a fontos, nem más..

2 kicsi gyerekes anyuka vagyok, több nem lesz, és sosem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz lesz egyszer formába ráznom magam. És igen, változnak a hormonok, anyagcsere, szerzett nehézségek a háttérből -hiába igyekeztek degradálni. Nem tudok annyiszor tornázni menni, ahányszor akarok és hiába tudom, mit kéne tenni, ha nem tudom az időmből kiszorítani, mert a gyereknek is vannak elvárásai -tudtad, 33%-os?

Kérdező, voltam 47 kgos, platinaszőke, babaarcú, szép alakú, 2 diplomás, olvasott, tájékozott nő, akit mindenki megnézett az utcán.

De soha eszembe nem jutott másokat degradálni, meg okoskodni, hogy más miért ilyen meg olyan, miért nem törődik magával?

Aki rendben van magával, az nem alázza a többi embert, akkor sem, ha szebb, mutatósabb, mint azok.

(Ajánlom a 33%-os figyelmébe is.)

És mondom mindezt úgy, hogy diétázom, tornázok, a férjem èpp ma vett nekem bérletet, hogy járhassak az óráimra.