Miért nem szeretik a férfiak azokat a nőket akik sokat beszélnek?

"ha egy férfit érdekel egy nő, pont örülnie kéne, hogy a csaj sokat beszél, nem?"

Nem. A logikai ok-okozati viszony jellemzően fordítva működik: ha egyfolytában és sokat beszélsz, akkor azzal simán le tudod építeni még a kezdetben meglévő érdeklődést is.

Valaki remekül leírta: a férfiak nem így működnek, nem szeretjük a rengeteg, általunk öncélúnak minősített beszédet. Egyszerűen fárasztó. Ahogyan az a személy is, akiből folyamatosan ömlik a szó.

Folyamatosan ráadàsul úgyse tudsz érdemi és érdekes dolgokat mondani, mégha neked annak tűnik is.

Szóval a kérdésedre válaszolva: igen, a folyamatos beszéd az egyik legelriasztóbb női tulajdonság, amitől nagyon sokunknak a szőr feláll a hátán, és úgy vagyunk vele, hogy csak ezt az X órát éljük túl, mert ezzel a tempóval addigra kb. el is fogyasztja a Föld oxigénkészletét, es akkor végre újra csend lesz..

"A kérdező kommentje:

Eleve onnan indul a probléma h én tartom fenn egyedüliként a kommunikációt. Én beszélek, én kérdezek, a másik eltunyul az egészben, de ha én nem beszélek akkor egyszerűen elhal"

:) férfiként ezt elég gyakran megtapasztalhatnád, többször mint nőként szerintem

A nőt semmi nem érdekli a világon, a kommunikáció fenntartása a férfi dolga, aki egyrészt legyen gondolatolvasó, és találja ki, hogy mi érdekli a hölgyet (már ugye a semmi), másrészt ne legyen unalmas a téma, mert ha az, akkor rögtön rásütik, hogy sótlan alak, és lépnek tovább. Aztán milyen fura, hogy ez ismétlődik pasiról pasira, mindegyikről kiderül, hogy unalmas és sótlan, de az fel sem merül, hogy csak egy hibájuk van, nem gondolatolvasók :)

Egyébként nem tudom milyen férfiakkal kezdesz, de ha a választásnál a jó beszélőkét részesíted előnyben a konditermi megjelenéssel szemben, akkor szerintem nagyobb esélyed van találkozni valakivel, aki nem csak feszít, de meg is tud szólalni :)

Ez az utolso hozzaszolasom ide.

Az eset amit leirtal csak azt erositi amit sokunk itt mond neked, de meg se hallod.

Az a ferfi meg ha kezdetben erdeklodott is, hamar atlatta, hogy olyan no vagy, aki nem az esete, sokat beszel (mellesleg a "sokat beszel" mar alapbol magaban hordozza a negativ velemenyt) gyakorlatilag "tul sok"

A randizas meg nem ugy mukodik, hogy ha valaki eltavolodik, akkor meg jobban probalod visszahuzni, ha valaki elhallgat, akkor meg tobb beszeddel nem leszel vonzobb szamara. Ilyenkor csak hallgas el!!!!!!!

HA ezt nem vagy kepes felfogni, akkor hiaba a 4 diploma, az erzelmi intelligenciad viszont zero.

"Van egy férfi, tetszettem neki, így felvette velem a kapcsolatot. Az elején nagyon lelkes volt, kérdezett, én válaszoltam, tökjól elbeszélgettünk. Aztán én elkezdtem megkedvelni, de ezzel arányosan ritkultak a beszélgetések, már nem írt rám, egyedül én voltam aki fenntartotta a beszélgetést"

Szerintem rossz az érvelésed, ok-okozatból rossz következtetést vonsz le.

Biztos a férfi nyit feléd, megindul a kommunikáció, majd elhal a kommunikáció, és ebből Te azt vonod le következtetésnek, hogy a férfit az zavarja, hogy túl sokat beszéltél.

Pedig a kommunikáció már azelőtt elkezdett haldoklani, hogy kiderült volna, túl sokat beszélsz, egyszerűen a lassú haldoklás a végére felgyorsult, de annak sem biztos, hogy bármi köze van ahhoz, hogy egyre többet kellett Neked kommunikálni.

Lehet, hogy az egésznek semmi köze ahhoz, hogy mennyire vagy kommunikatív, egyszerűen a férfi gyors sikerre számított, vagy csak próbálkozott egy csinos nőnél, de nem igazán fogta meg, vagy kiderült a beszélgetés alatt valami ettől teljesen független unszimpatikus tulajdonságod (mit'tom' én van 200 macskád, vagy szélsőséges politikai nézeteid vannak), esetleg egyszerűen nem lobbant fel a tűz.

Mikor finoman elkezd leépíteni (a legtöbben ugye nem mondják meg, hogy ez mégsem ok, csak eltűnnek a ködben), akkor erre Te azzal reagálsz, hogy nem hagyod magad, keresed, próbálsz beszélni, mire ő nem azt vonja le, hogy túl sokat beszélsz, hanem azt, hogy nem értetted meg, hogy itt éppen szürke-szamár hadmozdulat folyik, és nyíltabban jelzi, hogy hagyd békén, ha az eddigiekből nem esett le.

"Ja, és elmondása szerint nagyon tetszem neki még mindig."

:) ezt mi férfiak olyankor szoktuk bizonygatni, ha a hölggyel csak rövidtávú céljaink voltak, de nem szeretnénk túl sok energiát fektetni abba, hogy udvaroljunk, megismerjük... Beszélni tehát nem beszélünk vele, de azért biztosítjuk, hogy bármikor nyitottak vagyunk bármire (mármint amennyiben a bármi nem hosszadalmas ismerkedés :))