Miért utasitanak mindig el? (kép lent)

No akkor itt két dolog megint probléma. Én például nem szeretem, amikor valaki őszintén nyilatkozik arról, hogy milyen bajai is vannak, és milyen rossz tulajdonságaira számítsak. Tudom, hogy az őszinteség fontos, de amikor valaki ezekre önként rámutat, akkor úgy vagyok vele, hogy inkább jobb is, ha nem kezdek vele, mert ezek szerint tisztában van a gondjaival, mégsem tett eddig semmit sem ellenük, márpedig nekem olyan nő nem kell, aki tehetetlen.

Szerintem ezzel sokan vannak így. Az elején inkább azt az oldalt kell mutatni, ami jó, és amint erősödött a kapcsolat, már nagyobb eséllyel viseli el azt, ami rossz, és ki tudja, ha együtt vagytok, akkor már könnyebb is változtatni, erősebbek vagytok.

Én is sok rossz tulajdonságomat adtam le, amikor a párommal kezdett beindulni a kapcsolatunk, ám ha azzal kezdem, hogy xyz dologban nem vagyok penge, akkor nem csodálkoztam volna, ha lelép. Előbb érdemes a szálakat erősíteni, mint a gyenge szálat a hibáid közlésével eltépni.

A másik probléma pedig ez az irreális elvárási szint. Ne haragudj, de annyit fogsz kapni, amennyit tudsz adni, és ha nem vagy hibátlan(nem vagy), akkor te sem várhatsz el hibátlan nőt. Ez van. Viszont minél többet válogatsz, annál nehezebb lesz a későbbiekben párt találni. Ahogy telnek az évek, a jobb nők elkelnek, megházasodnak, gyereket vállalnak. 30 éves korban gyakorlatilag már nem lehet találni olyan normális nőt, aki egyedülálló is, nem elvált, és nincs gyereke sem, márpedig az a 30 év hamar eljön. Viszont akkor már lesz egzisztenciád, ha jó vagy, akkor kiemelkedő, házzal, kocsival, ami megkönnyíti a helyzeted, mert a huszonéves nőknél az nagy előny, mert gyereket akarnak, családot, biztonságot. Voltaképpen eléred, amit most akarsz, csak éppen 10 év múlva. Az egyetemista - tinilány párosítás még nem hoz neked semmit, de a sikeres informatikus - huszonéves idealista nő már igen, mert hiába jóképű valaki, attól még nem lesz pénze, ám ha nem is néz ki olyan jól, de van egzisztencia, akkor az már jó.

Ez nem önző, anyagias megfontolás a nők részéről, mert alap elvárás, hogy a jövendőbeli képes legyen előteremteni annyi pénzt, hogy fussa egy jó életre, és a gyerekek is jó helyre szülessenek. Nem milliárdos nyolcvanéves kell nekik, csak egy férfi, aki nem totális lúzer, állandó minimálbérrel, vagy azzal sem.

De ez mind a jövő, neked a jelenre érdemes koncentrálni.