Mit tennétek ilyen helyzetben?

Az véletlenszerű volt hogy ott volt néha 1-2 családtagja. Azzal egyébként mi a baj ha “feleségjelöltet” szeretnének? Végülis ez az élet célja, ő nem akar bohóckodni.

Én megértelek titeket teljesen egytől egyig.

Bánom már amúgy, hogy a beszélgetésünk legelején nem álltam ki magamért és mondtam azt hogy mert ha te nem vagy hajlandó jönni akkor miért mennék én? Nem gondolhatod komolyan! Csak hát már azzal kezdte akkor is, hogy és a nő oldaláról akkor mi van, csak kiöltözünk és kész?

Mindig próbáltam megértő lenni vele ő meg sosem semmiben nem az velem, és én elnyomtam inkább magamban a saját dolgaimat. De ezt nem engedhetem meg magamnak, ha én elnyomom saját magam akkor igazából mástól se várhatnék többet.

Köszönöm hogy felnyitottátok a szemem! Nem tudom mit fogok csinálni, hiába akarnám megbeszélni most se lenne másképp semmi mint eddig. Úgyhogy valószínű nem lesz ebből semmi, pedig én nagyon megkedveltem mindenhogy, nagyon szeretnék vele lenni de ha ő nem akar értem tenni akkor el kell engednem és nem eltiporni az önbecsülésem.

Ha valakit érdekel, azóta az történt, hogy felhoztam neki ezeket a dolgokat mindent ami bennem volt. De akárhogy is mondogattam akármit, nem értett meg engem továbbra sem. Saját szájával mondta nekem azt, hogy ha valaki valakit érdekel akkor nem azon gondolkodik mi korrekt meg hogyan hanem bárhogy is de megoldja hogy vele legyen. Hát pont ez az, hogy ha képes nekem ezt mondani akkor ő miért nem így volt ezzel felém. Csak tőlem várta hogy én oldjam meg ő meg nem akart tenni értem. Ugyanúgy a munkahelyét hozta fel hogy mennyire kötött meg nem kockáztatja de ez is csak kifogás, meg lett volna szabad hétvégéje értem tudott volna jönni. Annyit kértem tőle hogy jöjjön el értem ebből fogom látni mennyire vesz engem komolyan. Ő is megtudta volna oldani azt amit tőlem vár el hogy menjek el repülővel, ő is megtudta volna tenni ezt, de nem akarta ugye. Egyébként elutalta volna nekem a repülő árát meg mindenbe segíteni akart hogy felvetet az ő munkahelyére stb de én nem akartam elfogadni hogy ő fizesse ki a repülőjegyet mert nem vagyok olyan. Mondtam inkább hogy megpróbálom megoldani hogy legyen pénzem, de végül belegondoltam mélyebben a dolgokba. Hogy nem várhatja el tőlem hogy én menjek és 100%-ot tegyek bele én egyedül ő meg egy kedves szóra nem méltat, semmi támogatást vagy nyugtató szót nem kapok tőle. Nehogy már kimenjek hozzá úgy, hogy végig bunkó velem. Tehát elmagyaráztam neki ezeket, fel is ajánlottam hogy találjon ki valamit hogy lenne a korrekt hogy meglegyen oldva, hogy mindketten beleteszünk ebbe nem csak én. Mert ez így nem megy hogy csak várja hogy én elé boruljak. Válaszolt még rá aminek annyi volt a lényege hogy hagyjuk az egészet maradjak abban a rossz helyzetben amiben vagyok, ő nem fog könyörögni hogy beletegyen engem a jóba és letiltott.

Én megértem amit mondtok, tényleg és igazat is adok. De nagyon rosszul esik ez az egész. Fáj, mert megfogott már így is, sose volt rám senki ilyen hatással. Tudom hogy bunkó, önző és nem megértő de akkor is rossz hogy el kell engednem. Sajnos nem tudom irányítani az érzéseimet, nagyon rosszul érzem magam. Pedig én is megfogtam őt ezt biztosra tudom, de akkor miért nem tudott tenni értem csak elvárni. Inkább elengedett engem és borzasztóan rossz ez nekem. Tudom hogy beteges, de csak kíváncsiságból megnéztem a profilját egy másik fiókból hogy kitett-e valamit de letörölte a profiljától kezdve minden egyes bejegyzését, semmi nincs már kint az oldalán. Ebből arra következtetek hogy tényleg belefáradt az egész ismerkedéses dologba. Annyira rosszul esik, hogy el tudott engedni nem érdeklem már. Neki nem is rossz? Nem gondolkodik el azon hogy hát most tényleg egy rendes normális nőt hagytam veszni miért nem mentem el érte hát ezen nem múlik ne kelljen már elveszítenem. Nem értem az egészet miért ilyen.