Mit csináljak, ha túl nagyok az igényeim randizás, férfiak terén?

Alapból kicsit elkényeztetett voltam egész életemben, egyedüli gyerekként az egész családban mindenki az én kívánságaimat leste.

Barátnőim szokták mondani, hogy én vagyok az a lány, akinek szinte minden nap születésnap, a maradék 2 pedig karácsony.

19 éves voltam az első és egyetlen kapcsolatomnál, ott is ugyanez volt a tendencia. A volt párom a tenyerén hordozott, amit kitaláltam akár csak említés szintjén is, azt igyekezett megvalósítani. Nem azért, mert különben házisárkány lettem volna, hanem mert nagyon szeretett.

Úriember volt teljesen.

5 évet voltunk együtt, tavasszal szakítottunk.

Most kezdek újból randizni, és eléggé elkeserít a felhozatal.

Pl. találkoztam tegnap egy sráccal, megittunk egy kávét és sütiztünk. Kérdezte a felszolgáló lány fizetéskor, hogy egyben vagy külön fizetünk, a srác rávágta, hogy külön, pedig valami 4 ezer körüli lehetett a két rendelés végösszege. Gondoltam, akkor nem vagyok neki szimpi, de még utána erősködött, hogy menjünk fel hozzá borozni (úgy, hogy borfesztivál van amúgy...), meg hogy mikor láthat újra?

Beszélgettem egy másik fiúval is, mondta, hogy elmehetnénk valamerre kirándulni, végül Szentendrére mentünk. Beültünk ebédelni, fizetéskor mondta, hogy fizethetnék én, mert ő emiatt a program miatt tankolt a kocsijába...

És tudom, hogy nekem is nagyon az igényeim, minden apróságra felfigyelek azonnal, de ilyenkor kiszaladnék a világból. Vagy mikor az a randiötlet, hogy menjek el hozzájuk és majd rendelünk pizzát... Ha mondom, hogy nekem ez nem randi, akkor meg értetlenkednek, hogy hát miért nem?