Nők! Szoktatok még úgy ismerkedni, hogy egy idegen férfi leszólít pl. Kávézóban, plázában stb?

8# Teljesen értelek és igazad is van (1-es is jót ír, nem pontoztam le)

Igen, sok a negatív tapasztalat, viszont azt kell látni, hogy ha hazamész, kiveszed a fülest és felmész egy társkeresőre vagy bármilyen ismerkedős platformra, ott csupa szép, kisminkelt, okosnak és gazdagnak tűnő embert fogsz találni, retusált meg filterezett képekkel, de aztán egyszercsak rájössz, hogy ezek pontosan ugyanazok a hétköznapi emberek, mint akikkel az "utcán" találkozol.

Ha ezt bárki cáfolná (mert miért ne) azért abba érdemes belegondolni, hogy a bármilyen más platformon (értsd: online) ismerkedés nagyjóból semmiben nem különbözik attól, mintha egy bárban mennél oda valakihez, sőt. Ugyanolyan bizalmatlan, tartózkodó mindenki (ugyanolyan sok "gyökérrel" fogsz találkozni, meg rámenős, műveletlen, bunkó emberrel, csak ott még a vizuális inger sincs meg, könnyebb elhitetni bárkivel bármit), szóval kvázi a neten is ott a "füles" az emberek fejében, max kényelmesebb, mert nem muszáj azonnal válaszolni, közben elmehetsz vécére, kajálhatsz vagy beszélhetsz x másik emberrel.

Amit én mondok, nem az internet és a "való élet" szembeállítása, csak egy attitűd. Nem tudom, mennyire érthető. :)

Ja és nem baj, ha lepontozzátok, ezt csak úgy kiírtam magamból. Nem univerzális tanácsok ezek, csak az én személyes élményeim.

Szép napot mindenkinek!

#9

Engem nem érdekel hogy rendes vagy sem, akkor se azért megyek nyilvános helyekre mert olyan nagyon unatkozok, hanem azért mert ott van elintéznivalóm. Nem szeretek bájcsevegni idegenekkel, még akkor se ha normálisak. Van jobb dolgom is.

Ritkán volt olyan hogy valaki odajött. Én amúgy nyitott lennék erre, de sajnos ahogy látom többségében a kicsit furább pasik szokták ezt meglépni.

Pedig szerintem semmi rossz nincs ebben. Nyitott vagyok.

14# Van benne valami.

Férfi szemszügből én pedig azt látom, hogy a furább lányok szokták jó néven venni :)

14# Hát igen, ahhoz, hogy egy általánosan nem elfogadott dolgot megtegyél (szóbaállj random emberrel), muszáj furának lenned. Mert nem ez a norma.

Azért es sincs mindenhol így. Vannak kultúrák, ahol ez teljesen bevett dolog.

#11

Ja, hát az online húspiac se jobb. Én eddig mindig úgy találtam párt, hogy nem "párt kerestünk", hanem csak éltük az életünket. Kicsit konkrétabban: az első kapcsolatom 5 éves ismertségből lett, ugyanabba a középsuliba jártunk, a második 1 éves ismertségből, ugyanarra az egyetemi szakra jártunk, a harmadik (jelenlegi) kapcsolatom meg 4 éves ismertségből, közös barátok által ismertük meg egymást.

Én eleve nem vagyok vevő vadidegen fószerek közeledésére, se online se élőben. Először ismerjük meg egymást, és utána lehet romantikázni, de nem fogok egy ismeretlennel randizgatni.

"egy kávézóban odaülni valaki mellé az egyáltalán nem ördögtől való, sőt"

Nem, de ebből rögtön tudom, hogy ilyen emberrel nem akarok ismerkedni.

Nekem azért nem tetszik ez a fajta ismerkedés, mert csak a testemet látja. Ez az érdeklődés alapja. Engem ez taszít.

Egyszer volt olyan, hogy irodában voltam a barátnőmmel, és beszélgettünk. Azt hittük, ketten vagyunk, úgyhogy teljesen természetesen viselkedtünk, szokásos stílusunkban szokásos dolgokról beszélgettünk, nevetgéltünk. Nem volt ilyen álnőies bájolgás. Az iroda ilyen "ömlesztetten" volt berendezve, mindegyik asztal máshol állt, szekrények itt-ott. Sokszor volt olyan, hogy nem láttad, ha épp benn van valaki. Na ekkor benn volt egy srác az egyik hátsó gépnél, de nem tudtuk. Később mondta egy barátunk, hogy ez a srác hozzá ment megkérdezni, kik lehettek benn ekkor és ekkor, mert hülyére röhögte magát rajtunk, és szívesen megismerne. Na ebbe belementem, ez sokkal jobban én vagyok.

18# Amiről Te beszélsz, az a bájcsevej, a máz, amit az ember magáról kifelé mutat "ofisől" helyzetekben. A másik meg, hogy van egyfajta esetlenség abban, amikor az emberhez odajön valaki random mondjuk egy bárban és ha nem vagyok kellően nyitott, akkor feszélyezni fog a helyzet.

Szóval az egész egy orosz rulett.

Egyébként igen, abban is van valami, hogy az adott személy külsőre megfog és úgy mész oda hozzá, de ez nem azt jelenti, hogy "csak a teste kell". Ez nagyon nincs így. Arról azért senkinek ne legyen kétsége, hogy egy nőben nem fontos a külső (ha online ismerkedsz, ott is megnézed a fényképét, mielőtt ráírsz). Valamiért erről görcsösen meg akarunk mindig feledkezni, igyekszünk elhessegetni a gondolatot, meg számonkérni a másikon, holott ez természetes emberi viselkedés.