Miért nem mondja meg sok lány egyértelműen ha nem akar semmit?

"Én ennyire részeletesen nem meséltem el neked hogy kivel mennyi ideig voltam kapcsolatban és hogy mindegyikkel a facebookon beszélgettem."

Nem is érdekel.

Azt sem értem, mért akarod meggyőzni a válaszolóidat arról, hogy amit mondanak, mért nem lehet, nem tartozik a kérdéshez.

Nyilván azért kérdeztél, mert olyan infóra van szükséged, ami nincs a birtokodban, ide mindenki olyat is írt, ami a valóságodban nem volt benne. Csak olvasd és mazsolázd ki, melyik lehet. Az is lehet, hogy nem fogja tudni itt nekem 4 ember eltalálni, ami pont nálad van, mert nem volt az életükben olyan.

Azért még nem kell idegeskedni, teljesen normális, hogy nem tudják az emberek egy csomó dologra a választ, legtöbbször még az sem, aki csinálja, hogy mért csinálta, ez egy ilyen bolygó, rossz mentális állapotú.

Még.

Nem olvastam el az eddigi kommenteket de leirom az én válaszom.

Az emberek (a normális emberek) általában nem szeretik megbantani a másikat. És valljuk be a visszautasitast akárhogy találják az mindig kellemetlen.

De ilyenkor szokott az jönni hogy erősödik az illető és tudni akarja miért. Na most ha erre az igazat mondja az ember hogy mert bűn ronda vagy vagy mert kiesik a kapanyel a szadbol akkor duplán kellemetlen.

És függetlenül attól hogy hogyan találtam és indokoltam e, eddig akárkit visszautasitottam mindenki fel volt háborodva. És akkor jöttek a bunkozasok hogy "nem is kellene tetovált nő", "hülye rbnc" stb. Persze hogy ilyenek után mindenki könnyebbnek érzi csak fwlszivodni.

Ez nem női jellemző, inkább korosztályfüggő-dolog. Mikor a huszas éveim elején jártam, a barátnőimmel pont ugyanezt a jelenséget tapasztaltuk a férfiak részéről, makogtak, hitegettek, nem reagáltak, satöbbi.

Emlékszem, mindig szidtuk őket, milyen suttyók, mert nem képesek megmondani, hogy nem akarnak tovább ismerkedni. De igen, közben mi is bántunk így néha fiúkkal, mert nehéz volt megmondani az igazat, nem akartunk magyarázkodni, se hallgatni a nyavalygásukat, se megbántani őket, ez volt a könnyebb út. Gondolom, a pasiknak is.

Na, ez azért 25 év felett jó esetben már kilövi az ember és kész, addigra szerez annyi tapasztalatot és bátorságot az életben, hogy ne köntörfalazzon, meg rá is jön, hogy hamarabb vége a dolognak, ha nyíltan lezárja.

Szóval a lényeg, kedves kérdező, hogy a férfiak pont ugyanezt csinálják. Lehet, hogy te nem, de a többség igen.

Ettől van még gusztustalanabb is.

"Ha nem tetszem meg lehet mondani" - erre még elkezd hazudgálni, hogy az nem úgy meg stb.. na ilyenkor tiltom.

Nem szoktam randizni, mert tini korom óta párkapcsolatban vagyok.

De én is el szoktam tűnni a facebook beszélgetések közben (ismerősöknél, barátoknál), néha csak egy-két hónappal később veszem észre, hogy amúgy nekem kéne válaszolni (volt akivel így szakadt meg a beszélgetés, mert utána már nem mertem válaszolni).

A chatelős felületek szerintem nem jók (én már jobban szeretem, amikor 2-3 -10 ember van egy csoportban), mert akkor legalább valaki válaszol. Egyszerűen csak a szövegre szerintem nem tudsz reflektálni sokáig, nagyon gyorsan kiüresednek a témák. Persze van kivétel, pl. amikor szerelmes vagy, akkor teljesen izgatott vagy és minimális mondatokra is tudsz reagálni, de általában pont a fordítottja működik.

És mivel amikor a másik nem olyan, mint amilyennek elképzeled egy ismerkedés során, ezért nem lesz élvezetes a beszélgetés, még annyira sem, mint egy haverral a 10 perces metrón összefutottunk és váltottunk néhány szót kommunikáció. Egy ilyen amúgy is haldokló beszélgetésben kérdezel rá, egy kényes témára, és mivel már nem kell megfelelni a társadalmi elképzeléseknek és sosem derül ki, hogy lelépett, ezért nem rakják bele a plusz energiát, hogy elköszönjenek.

Nem kell túlmisztifikálni. Ennyi történik, mi a férjemmel lakást keresünk és mindig elhatározzuk, hogy holnap visszahívjuk a megtekintett ingatlan tulajdonosát, míg már egy hónap után nincs hozzá kedvünk.

Az a baj, hogy ebből a sok kommentből egymás után az jön le, hogy egy erőszakos, nyomulós valaki vagy. Én is inkább tiltanálak, mint elköszönnék, mert érzem a levegőben, hogy durva hiszti lenne.

Aki ennyire erőlködik, hogy elköszönést akar, az elég nérci, hogy "nekem ez jár", aki meg indokot akar, az azért akarja, hogy belekössön.