Halogatja a lánykérést a párom. Meddig várjak?

Mindketten 33 évesek vagyunk, négy éve együtt járunk, ebből másfél éve együtt is élünk. Alapvetően jól megvagyunk. Részemről szerelem volt első látásra :), ő visszafogottabb típus, de tudom, hogy szeret :) Több, mint egy éve felmerült köztünk a házasság témája (közös jövőbeli dolgok már korábban is), de csak finoman célozgatva, semmi direkt dolog. Azt mindenesetre tudom, mert tisztáztuk, hogy mindketten házasságpártiak vagyunk és szeretnénk gyerekeket. Egyszer említette, hogy a "klasszikus sorrend" híve, ami az előbbieket illeti. Viszont azóta sem kérte meg a kezem, pedig tudja, hogy már vágyom egy babára és engem a biológiai óra is sürget. Mintha tartana valamitől, én pedig sem rákérdezni, sem erőltetni nem szeretném. Pár hónapja, ősszel egy csúnyább összeveszésünk során említette, hogy pedig már majdnem vett nekem gyűrűt..karácsonykor rákérdezett, hogy vártam-e a gyűrűt; én mondtam, hogy kicsit, erre csak azt felelte, hogy ünnepekkor nem kérné meg a kezem, mert az sablonos. Pár héttel később beszámolt arról, hogy már túlzottan érzi a nyomást, és így már nem jó, mert olyan, mintha nem is ő akarná. Mivel már nem győztem várakozni, bedobtam, hogy idén ősztől próbálkozhatnánk a babával. Gond nélkül beleegyezett. Titkon azt remélem/reméltem, hogy még év elején megkéri a kezem és őszig az esküvő is beleférhet, utána pedig a baba-projekt. Azóta sem történt meg, én pedig egyre elkeseredettebb vagyok, persze igyekszem nem mutatni. Mindig is házasként szerettem volna gyereket szülni. Az, hogy egy férfi feleségül vesz, számomra egy fontos gesztus, azt jelzi felvállal, felelősséggel van irántam; ha ez nincs meg, kicsit olyan, mintha a "vak világba" szülnék egy gyereket. Közben pedig tudom, hogy szeretem őt és nem akarom emiatt elveszíteni, illetve a gyerekvállalás szempontjából már tényleg nincs sok időm..Ti mit tennétek? :)