Titeket is idegesít, ha a barátnőtök nem szól vissza, nem reagál, ha sértegetitek?

Az "ok nélkül felemelem a hangomat", és a "bántom az állítólagos szerelmemet, sértegetem, üvöltözök vele, ill. idegbeteg módjára dobálom a kaját a földre (ez amúgy mi...???)" között azért van különbség.

Előbbi valóban előfordulhat néha, persze utána - ill. még akkor - lenyugszunk és megbeszéljük. Utóbbi viszont nagyon nem normális. Hiába x éves a "kapcsolatotok", tökéletes példa vagytok arra, hogy a kapcsolat minőségét nem az ideje határozza meg.

(Lassan 13 éve élek házasságban, csak azért mondom, hogy tudd, nem "kívülállóként" okoskodom.)

"A hallgatásod rendkívül provokatív"

[link]

De miért hagyod, hogy üvöltözzön veled? Attól még, hogy valaki felidegesíti, még nem lenne joga SÉRTEGETNI, és szidni a "szerelmét".

Ezt a kajadobálást meg nem kommentálnám, elég idegbeteg dolog, és nem old meg semmit. Ha egy ilyet levágna nekem valaki, pláne a szerelmem, én se méltatnám válaszra. Dühöngje ki magát nyugodtan, aztán jöjjön vissza, és beszéljük meg emberi módon a problémát.

25 éve élek házasságban, és egy kezemen meg tudom számolni, hányszor emeltük fel a hangunkat egymás ellen.

Szóval van veled probléma rendesen, ha elhiszed azt a süket dumát, hogy jól van ez így, minden kapcsolat ilyen.

Ha a férjem rendszeresen üvöltött volna velem, főleg úgy, hogy nem én bosszantottam fel, és még dobálózik is, akkor nagyon hamar az elváltak táborát gazdagítottuk volna.

Hidd el, amit te leírtál az legmesszebbmenőkig abnormális. Ha jót akarsz magadnak, kiteszed ezt a vadbarmot az életedből.