A férfiakat egy icipicit sem zavarja, mikor a nő férfi nőgyógyászhoz megy?

A nő birtoklása kisajátítása? Milyen feminista szöveg ez már megint... a nőt és a férfit kölcsönösen tisztelni kell, nem uralkodni felettük...

Egyébként nem zavar, a lényeg az hogy egészséges legyen. A vizsgálat és a személyes punci vizit között pedig órási különbség van szerintem. Eddig egyik ismerősöm sem élvezte a nőgyógyászati vizsgálatot...

25f

Én voltam női és férfi nőgyógyásznál is. Sokkal kényelmetlenebbül éreztem magam a nő előtt, és figyelembe véve, hogy ez önmagában is egy rendkívül kényelmetlen helyzet/vizsgálat, amit ráadásul nem is a párom visel el, legyen szíves elfogadni, hogy a lehetőségekhez képest a számomra legkényelmesebb, legkevésbé negatív érzésekkel dúsított megoldást választom. Ami (aki) egyébként egy harmincas, egész jóképű, férfi nőgyógyász. Ha a párom ezen elkezd hisztizni és kisajátítós, birtoklós megjegyzéseket tenni, akkor legyen szíves kijárni az orvosit és praktizáló nőgyógyászként helyettesíteni az orvosom.

Amúgy a párom értelmes, felnőtt ember, tisztában van vele, hogy az orvos az orvos, egy nemtelen lény, aki az egészségem hivatott ellenőrizni/helyrehozni.

Ez még nem hangzott el eddig, de érdekes infó lehet:

Általánosságban a női nőgyógyászok egyrészt ritkábbak, tehát kisebb arányban lehet dokit találni. Másrészt (és ez nem csak saját tapasztalat, de azért nyilván általánosítok), szóval általában a női dokik sokkal "kegyetlenebbek", sokkal kevésbé bánnak finoman a beteggel. Ez bután hangzik, mert azt gondolná az ember, hogy jajj, hát ő tudja, hogy milyen kellemetlen, de a gyakorlatban ritkán van így.

Harmadrészt. A kérdés logikája szerint, nem jó, ha pasi nyúlkál... és vegyük ide esetleg a "miért megy valaki nőgyógyásznak" poént. Most őszintén, pasinál legalább meg tudom érteni, hogy miért jó neki. Na de nőnél?! Ebből a szempontból sokkal ijesztőbb lenne... (Nem hiszek ennek az igazában, csak fentebb felmerült, arra reagálva.)

Mindenesetre belegondolva: kamaszként mindig azt mondtam, hogy női dokit szeretnék, mert hozzám ne nyúlkáljon pasi. Felnőtt fejjel azt mondom, jobban bízom egy férfi orvosban. Mondjuk akihez én járok, az egy nyugdíjközeli úriember, és még sosem jutott eszembe azon aggódni, hogy másképp is nézhet nőre, mint vizsgálati alanyra. :)

Hogy a kérdésre is válaszoljak, párom inkább nem gondol bele, hogy mit csinálnak velem olyankor. :D Hormonprobléma miatt régebben gyakran jártam, és kísérgetett, és volt, hogy megkérdezte, hogy hogyan is néz ki egy vizsgálat, aztán mikor nagy vonalakban elmondtam, úgy döntött, hogy nem akarja tudni a részleteket. :D Mindenesetre azt el szokta mondani, ha megyek, hogyha fájdalmat okoz a doki, akkor megtépi. :) De ez inkább a vizsgálat jellege miatti ellenérzése, nem konkrétan a doki neme miatt.

Akiben a nő birtoklása, kisajátítása ösztönös késztetés az nem is engedi a nőjét hímnemű nőgyógyászhoz. Az féltékenykedik rá. Sőt arra is féltékenykedik, hogy ha a nő a hímnemű postásnak kinyitja az ajtót. Vagy ha hímnemű pincér/pénztáros munkakötelességéhez híven mosolyogva szolgálja ki a nőt.

Aki normális, az nem zavarja az ilyesmi.

Normális, egészséges férfit nem zavar minimális szinten sem.

Önbizalomhiányos, féltékenykedő agybeteg nagyranőtt fiúcskákat annál inkább, de velük szóbaállni sem érdemes, nemhogy párkapcsolatba lépni.