Eddig hány éves kapcsolataid voltak és hány éves vagy? Mik voltak a szakito okok?

2 év: megcsalt

1 év: megcsalt

fél év: visszament az exéhez

29/F

- 15 hónap: kiszeretett belőlem

- 3,5 hónap: nem illettünk össze, megcsalt, talált mást

- 4 hónap: nem voltam szerelmes

- 2 év (előtte 4 év közeli barátság és kavarás): nagyon különbözőek voltunk, más értékrend, nem tudtuk kielégíteni a másik igényeit, állandóan bántottuk már egymást

- eddig 5 hónap :) (jelenlegi)

23n

Volt egy 9 hónapos kapcsolatom,ott a pasas mindenben írányítani akart.

Nekem 1 év volt a rekord és itt a gyávaság volt a szakító ok.Mi az,hogy valaki fosik elutazni a barátnőjével egy csere útra?Más örülne neki!

A legutóbbi 8 hónapig tartott és itt az volt az ok,hogy az utolsó 5 hétben álladóan lemondogatta a randikat.

22/N

1) (Akkoriban 18/F 18/L) Két éves kapcsolat. Osztálytárs volt. Nem volt belém szerelmes, nem vonzódott hozzám, ezt már a kapcsolat legelején tisztáztuk. Neki kellett valaki, akiben bízhat, én meg nem akartam egyedül maradni és amúgy is szerelmes voltam belé. Arra számítottam, hogy együttlétünk alatt belém szeret. Nem szeretett. Kölcsönös megállapodással arra jutottunk, hogy már nem járunk. Ehhez képest már lassan egy évtizede barátok vagyunk. Igazság szerint nem különbözik egyáltalán a kapcsolatunk a járás óta. Hiszen nem volt köztünk semmi, hiába akartam volna.

2) (Akkoriban 23/F 20 vagy 21/L, már nem emlékszem)2-3 hónapos kapcsolat. Társkeresőn ismertem meg. Kéthetente találkoztunk, végül egyre homályosabb volt, nem lehetett elérni, majd eltűnt. Kiderült, hogy járásunk alatt járni kezdett egy másik sráccal és nekem erről persze nem szólt. Gyanúsnak kellett volna lennie, hogy a csaj nem szeret beszélni a munkájáról és amúgy semmiről. De azt hittem ez a természetes.

2,5) (Akkoriban 23/F és 24/L) 1-2 napos kapcsolat (?). Véletlen találkozás során ismerkedtem meg vele. Beszélgettünk, majd járni kezdtünk. A járásunk kimondása után már nem láttam a csajt, elérni se lehetett.

3) (Akkoriban 25/F és 23/L ha jól emlékszem) Fél éves kapcsolat. Fogászaton ismerkedtem meg vele teljesen véletlenül. Első randi után óta járni kezdtünk. Annak ellenére, hogy nagyon közel éltünk egymáshoz, csak havonta 1-2x láttuk egymást, akkor is csak 3-4 órára. Nemigen közeledett felém. Aztán mikor elegem lett abból, hogy az utóbbi időben flegma, nem fejezi ki az érzéseit, úgymond hazamenekült és facebookon szakított velem a szokásos szűkszavúságával. Azért tűrtem eddig, mert azt mondta, hogy szeret engem. Igaz, hogy flegmán és rezignáltan, de vakon, naivan bíztam benne.

4) (Akkoriban 25/F és 35/L) Három hónapos kapcsolat (?). Gyakorin rámírt, leveleztünk, skype-on beszélgettünk illetve felhívott engem (órákig beszéltünk) sokszor. Mindig ő volt a kezdeményező és ez nekem kifejezetten tetszett, hogy végre valaki, aki szerelmes belém és én is belé. Ha előzékeny próbáltam lenni, akkor ellenkezett, mert tisztában volt azzal, hogy egyelőre nekem még erősödnöm kell és ha egyből ráköltök meg minden, nem marad arra, hogy találkozzunk. Hosszú sztori, bonyolult, nem éppen ide tartozik, de tényleg így volt. Terveztük, hogy találkozunk, mindent elintézett úgymond, de mindig közbejött valami neki. Végül pont péntek 13-án szakított velem csak azért, mert elmondása szerint rákos lett. Mások akiknek meséltem ezt, azt mondták, hogy lehet hogy csak szivatott a csaj, tekintve, hogy soha nem találkoztunk.

5) (Jelenleg 26/F és 16/L) Fél éve tart, várhatóan életünk végéig, sőt azután is. Már majdnem feladtam a társkeresést, amikor megismerkedtünk közös ismerősök által, beszélgettünk és egymásba szerettünk. Normális esetben a korkülönbségre hivatkozva azt mondtam volna, hogy nem, de meglepően hasonlítunk egymásra. Ugyanaz az érzelmi világunk, befejezzük egymás mondatát, egyre gondolunk, ugyanúgy hosszú távra tervezünk, ugyanolyan romantikus, bújós, naiv személyiségek vagyunk és könnyen megbocsátunk egymásnak. Életünkben is rengeteg a hasonlóság. Ezúttal megtaláltuk mindketten az Igazit egymás személyében. Ha eljön az idő, akkor évek múlva, ha tanulmányait befejezi, feleségül veszem és Ő lesz, aki a szüzességem is elveszi. Egy évtized múlva meg 3 gyereket akarunk nevelni. Mindent elterveztünk, jelenleg azon vagyunk, hogy mindkettőnknek meg legyen az anyagi egzisztenciája, eközben egymást támogatjuk, szeretjük romantikusan úgy, hogy a környezetünk irigykedik ránk, hogy mennyire szeretjük egymást. Igaz, hogy jelenleg távkapcsolat, de havi egyszer találkozunk, Szilvesztert is ott töltöttem Nála és a családdal is jóban vagyok. Ők is úgy látják, hogy összeillünk. Én szakítani nem fogok vele, legfeljebb elcipelem párterápiára, ha valami vészhelyzet lenne. Ha szakítana velem és nem tudnám visszaküzdeni, visszaszerezni, visszahódítani, akkor akkora trauma érne, hogy feladnám a jelenlegi életemet, tanulmányaimat abbahagynám és munkát se keresnék.