Ismerkedésnél miért nem lehet önmaga az ember?

Nagyon sok társkereső, aki engem olvas, már több, mint két éve van egyedül. Ennyi idő és próbálkozás után az ember elgondolkodik, hogy akkor most hol lehet a hiba? Bennem, vagy mindenki másban? Miért nem találok párra?

Megfigyeléseim szerint a régóta egyedül lévő társkeresők három típusba oszthatók be (természetesen leegyszerűsítve):

1. A TÚL VÁLOGATÓS TÁRSKERESŐ.

Ha már ennyi évet várt, akkor már tényleg a legjobbat akarja, és az első apróbb hibánál elmenekül. Eleve gyanakvó és rögtön a hibát keresi a másikban, a kisebb bakikat sem bocsátja meg (pl, randikon), azonnal ítél. Szinte egyetlen férfi (vagy értelemszerűen nő) sem felel meg a kritériumainak, ő mondogatja állandóan, hogy “nincs egy normális pasi/nő sem a világon”.

Tipikus levél a túl válogatós társkereső tollából:

“Most végeztem egy újabb online társkereső megnézésével. Végignéztem a férfiakat.

271 férfi felelt meg a keresési feltételeimnek, és összesen 2 tetszik közülük a reglapok alapján. Korábban 6 online társkereső kínálatát néztem végig, es hasonló eredménnyel jártam, azaz 0-2 fő volt, aki tetszett.

A “Társkeresés indul” leckékben megadott házi feladatban kapott 10 fő, akit meg kell szólítani, az egész életemben nekem megtetszett férfiak létszáma nagyságrendileg.”

A túl válogatós társkereső

A túl válogatós társkereső

2. A TÁRSKERESÉSRE (JELENLEG) ALKALMATLAN TÁRSKERESŐ.

Ő az a társkereső, aki igazából nem is ér rá a társkeresésre, vagy nem alkalmas rá:

túl elfoglalt,

túl negatív és ezzel riasztja el a másikat,

túl szégyenlős,

túl passzív.

Ő az, aki itt a Kalauzon elmondja, hogy minden férfi/nő egyforma, hogy teljesen reménytelen a helyzet és akár el is áshatná magát úgysem lesz senkije, ő az, aki bár ott van az online társkereső-kön, mégsem tesz semmit, csak várja a sült galambot, illetve ő az, aki napi 5 percet tudna szánni a munkája mellett a társára, már ha lenne neki. A Társkereső Műhelyeken is sokan ráébrednek, hogy igazából a kötött beosztásuk mellett nekik nincs is idejük a társkeresésre és hogy talán változtatni kellene az életstílusukon, hogy beleférjen egy társ is.

Tipikus levél a társkeresésre (jelenleg) alkalmatlan társkereső tollából:

“Az az igazság ,hogy annyira elfoglalt vagyok mostanában ,hogy tényleg nincs időm ezzel a kérdéssel behatóbban foglalkozni . A saját létfenntartásom is elvesz minden időmet. Sokszor félhullaként esem be az ágyba. Talán most nincs az itt az ideje hogy férfiakkal foglalkozzam”

a társkeresésre alkalmatlan társkereső

A társkeresésre alkalmatlan társkereső

3. A MINDIG ROSSZUL VÁLASZTÓ TÁRSKERESŐ

Ő az a társkereső, akivel alapjában véve nincsen gond, bele is férne egy társ az életébe, viszont szisztematikusan és módszeresen rosszul választ. Száz közül is megérzi a társkereső oldalakon, hogy ki az, akinek nem szabadna írni, és természetesen pontosan ő lesz az az illető, aki neki kell. Egyszerűen vonzza a bajt, és a hideg futkorászik a hátamon, amikor nekem beszámol legfrissebb hódításáról.

Tipikus levél a mindig rosszul választó társkereső tollából:

“… a pasi komolyan paranoid. Bizonyos paranoia talán mindenkiben van – de benne elég sok, emiatt a jelleme nagyon durva és kellemetlen. Ő az, akiről mindenki lebeszélne. Mert ilyen pasi verte Papadimitriu Athinát, az ilyen Bicska Maxi ölte meg a maga Pollyját stb. Szóval ő egy igazi kötekedő rosszfiú – csakhogy a nők mégis odáig vannak az efféle alakokért. Felkavaró és szexi, jó lenne nem várni rá; de tudom, hogy muszáj.”

a mindig rosszul választó társkereső

Eggyáltalán nem randiAndi!

Gondolkozz kicsit mi lehet a baj veled.