Nem vágyom gazdag férfire, de már egyre zavaróbb, hogy a párom nem elég lehetős. Külső szemlélő mit tanácsol?

Ha már tényleg megvan a döntés arról, hogy ki mit mikor fizet, most te, aztán ő (így lesztek "kvittek"), akkor azért nem fog ártani egy pénzügyi szerződés, vagy kölcsönszerződés, nem értek hozzá, amiben rögzítitek a pontos összeget, a kamatokat meg a futamidőt.

Egy ügyvéd aláírja, hitelesíti, és ha időközben megunod a srácot, ugyanúgy vissza kel fizetnie azokat a gyönyörű mallorca-i heteket. Így nem esel pofára.

Egyébként okos befektetés...

De ezt már úgy írom, hogy úgysem érdekel téged, mert több pénzzel több eszed is van és emberileg is több vagy, tehát ki vagyok én.

"Ha elhagy akkor mi lesz?? Semmi."

"ennél csak feljebb lesz."

Elég beszédesek ezek a válaszok. El vagy te tévedve. Inkább tényleg hagyd békén szegény srácot.

az a baj, h azt nem látod át, h a stílusodnak, a jellemednek igenis sok köze van ahhoz, h ez kérdésként fel tudott merülni, plusz számomra nagyon ellenszenvesek a megnyilvánulásaid. Oltást, támadást le lehet így is és úgyis reagálni, plusz a pénzt is lehet alázattal kezelni.

Ne haragudj, nem ismerlek, de azon élcelődni (függetlenül attól, mit kaptál itt az előző hozzászólóktól), h mások mennyiből élnek, mert van, akinek fájnak az ilyen sorok, és egy rossz szót nem írt neked.

A kérdésre reagálva. Ha nem fontos neked a pénz, nem akarsz gazdagabbat, akkor javaslom, az "enyém" fogalmát töröld. Egy kapcsolat a "mi"-ről szól és lehet ezt ésszel is, és mégse úgy, h élősködjön rajtad a másik, de ne is érezze magát egy filléres bohócnak.

Tudom, h engem is le fogsz pontozni, mégis fontosnak tartottam ezeket leírni.