Prostinál volt a férjem, mit tegyek?

Istenem ennyi acsarkodó, agresszív embert egy rakáson... Ez a szánalmas szerintem...a prostizás már kamaszkortól kezdve izgatja-kísérti a férfiakat, a haverok/kollégák is erre buzdíthatnak, férfi szemmel nézve nem olyan nagy dolog ez... Főleg ilyen szélsőséges helyzetekben, mint buli stb.

Nehogy már ezért akarjatok kapcsolatot borítani vagy szüneteltetni?!?! EZ a szánalmas... komolyan... Rendben, hogy nagyon fáj, rendben, hogy a nő ezért jogosan féltékeny, de ezért szakítani?! Normálisak vagytok?! A férfiak nagy százaléka kipróbálta, méghozzá házas korában vagy stabil párkapcsolatból. És semmi baja nem lett a házasságának. Szóval vegyetek vissza egy kicsit.

(Kérdező te se emeld magad piedesztálra magad babérkoszorúval azért, mert "megbocsátottál"... Még szép, hogy megbocsátottál, hiszen szereted, nem?!)

Utolsó. Lehet, hogy igazad van, de én és nagyon sokan rajtam kívül szerintem inkább úgy látjuk, hogy mennyire pokolian fájdalmas az a gondolat, hogy míg én otthon voltam a közös kicsi gyermekünkkel, és örültem a pici babánknak a pocakomban, pihentem, addig a férjem egy idegen nőt döngölt, rohadt jól érezte magát, és ESZÉBE SEM JUTOTTUNK! Vígan kockáztatta a boldogságunkat pár percnyi élvezetért, és még a közös pénzünket is elszórta rá, ahelyett, hogy vett volna rajta valami szép ajándékot annak, aki megajándékozta és meg fogja gyönyörű gyerekekkel.

Ebből a szemszögből ez nagyon tud fájni, és nagyon nehéz megbocsájtani, arról nem is szólva, hogy az ember arra is keresi a választ, hogy mivel érdemelte ki ezt a megaláztatást.

Mint férfi 100%-ig megértelek titeket! Borzasztó, iszonyatos, megalázó, undort keltő lehet ezt MEGTUDNI. De azt tudnotok kell, hogy itt NAGYON különbözik a férfiak és nők világa -- és vannak dolgok, amiket jobb, ha nem tudunk meg egymásról...

A nők pl. ügyesen titkolják a múltjukat, a félrelépéseiket és a titkos perverz vágyaikat is... Meg még sok mindent... Pl. hogy már régen nem is szerelmesek a párjukba stb...

Tehát az adott esetről:

(a) Teljesen normális, egészséges, hogy a szülés/kisbabázás körüli stresszhelyzetből a férfi valamilyen kicsapongás-félébe menekül. Legyen az csak lófrálás a városban, vagy ivászat a haverokkal, vagy pornónézés, vagy akár prostizás... Tudom, hogy ez női szemmel nézve iszonyatos, de a férfiak így működnek.

(b) A férfiak teljesen máshogy élik meg a prostizást mint ahogyan a nők elképzelik. A férfiak számára is (izgató és egyszerre) undorító amit csinálnak, megalázó, és egyáltalán nem nagy élvezkedés. Az, hogy odavisz az ösztön, az egy dolog. Az pedig, hogy közben/utána mit érez, az egy másik dolog. És soha ne kérdezzetek meg egy férfit, hogy "megérte-e". Mert egy férfi ugyan mérlegel valamelyest, de illuminált állapotban nem lehet józanul mérlegelni.

(c) Azért, mert egyszer kipróbálta, még nem fog ismételni. De ha sokat agresszívkodtok vele, hisztiztek, üldözitek, fenyegetitek, és ezzel növelitek az otthoni stresszt, akkor adtok egy újabb stressz-adagot és... egyre nyomasztóbb lesz itthon minden, fojtogat a zárt tér és...

(d) Soha ne higgyetek azoknak a férfiaknak, akik ilyenkor egy követ fújnak veletek mint a hűség példaképei stb. Minden férfi egyformán működik (mármint az egészségesek). Az ilyen erkölcsbajnokok követik el a legnagyobb disznóságokat.

Utolsó, értem, hogy mit írsz és igazad is van. De ez a férfiszemszög. A női szemszög meg az, hogy: ha szeret, nem tesz ilyet! Mert ha valaki szeret, én vagyok neki a legfontosabb ember az életében és én vagyok a társa, akkor akármekkora a stressz vagy a kísértés, annak kevesebbet kell érnie. Ha ennek ellenére megteszi, akkor a szerelmének az értékében - jogosan - kezd kételkedni a nő, a párja.

Egy gondolom férfitársad írta korábban: természetes, hogy megbocsátunk, hiszen szeretjük?! Az is természetes, ha a nő lép félre és a férfi megbocsátja, hiszen szereti?!

De azon túl, hogy megbocsátja... Tudja majd továbbra is igazán szeretni? Hová lesz a szerelem részeként a bizalom? Örökké bennünk marad: ha szeretett igazán, hogy tehetett velem ilyet? Szeret igazán annyira, hogy többé nem teszi?

Ezen körülmények között nem olyan "természetes" a megbocsájtás, mert elfelejteni nem tudjuk. Lehet, hogy ez ahhoz vezet, hogy kiszeretünk belőle, lehet, hogy mi is félrelépünk később - és akkor még mi leszünk a rosszak. De uraim, lépjetek félre, és egy hű nőből is csinálhattok hűtelent. (Ez persze fordított felállásban is igaz.)

Van egy aranyszabály: ne tégy másokkal olyat, amit nem akarod, hogy veled is megtegyenek. Úgyhogy azok az urak, akik azt mondják, hogy a férfi félrelépés mennyire természetes, akkor fogadjanak el egy olyan nyílt kapcsolatot, amelyben az is természetes, hogy a nő is megteheti velük. Keressenek maguknak olyan nőt, akinek ez megfelel és éljenek boldogan, amíg meg nem halnak.

34es, én is férfi vagyok,és nem így látom.Ha valaki a stresz miatt kikapcsolódásra vágyik,az nem megoldás,hogy félre dugok,akár egy prostiva,akár egy partyribikével.

Lehet én vagyok fordítva bekötve,de én segíteném a nőt,és próbálnék minél többet lenni vele,és örülni a csodának,amit nekem ad.Konkrétan önmagát,és a közös gyereket.

Nekem egy nővel majdnem lett gyerekünk,ezért tudom,nem lett,mindegy,ez nem ide tartozik...

Na és a lényeg,hogy nekem a szórakozás nem az,hogy jól berúgok,én inkáb ülök le a konzol elé egy fél napra zombikat ölni,vagy embereket,vagy versenyezni.De ha valakinek az alkohol a boldogság,akkor tegye azt,de ne csalja meg a szerelmét.

Ez rohadt egy szemét dolog,ha nő lennék,nem bírnám megbocsájtani.De ha egy nő van olyan,hogy ezt még elnézi egyszer,lehet örülni,és tisztelniés becsülni az addigiaknál is jobban,hogy adott még 1 esélyt a dolognak.

Persze ahogy írtam,lehet én vagyok fordítva bekötve.

Nem mondtam, hogy nincs női szemszög. Csak azt, hogy a férfi, amikor elment prostizni, nem női szempontok alapján döntött e mellett, hanem férfi szempontok szerint -- ezek pedig jóval enyhébbek. Amikor női szempontok alapján lemészároltok egy kapcsolatot, nem vagytok méltányosak a férfiak belső világával szemben.

Utolsó: "majdnem" volt gyereked?! Várjuk meg amíg lesz mondjuk 2 gyereked, és meglátod, hogy is megy ez... Nehogy azt gondold, az önmagadról kialakított cukormázas kép teljesen egybeesik majd a valósággal...

"Amikor női szempontok alapján lemészároltok egy kapcsolatot, nem vagytok méltányosak a férfiak belső világával szemben. "

Amikor ők férfi szempontok alapján tönkrevágják a bizalmunkat és megcsúfolják az érzéseinket és a mi hűségünket, akkor ők sem méltányosak a nők belső világával szemben.

36os vagyok megint.37es.

Az idilli képben biztos nincs vetélés...

Amúgy egy értelmes ember nem ál ki a mellett,hogy elviselhető,ha félre dug valaki.