Aki azt mondja egy fiatal srácnak, hogy ne görcsöljön barátnő miatt, az hogyan gondolhatja ezt komolyan?

Komolyan, k***ára nem tudom az ilyeneket megérteni. Tudom, hogy mindenki azt mondja, hogy "öcsi, ne parázz, fiatal vagy, élvezd az életet, csak akkor lesz csajod" de HOGY A F*SZBA ÉLVEZZEM AZ ÉLETET, HA NINCS CSAJOM??? HM? ELMONDJA VALAKI? Igen, komolyan veszem, véresen komolyan. Mert itt állok 20 évesen nulla tapasztalattal és nem egészen látom, hogy hogy kellene "nem görcsölnöm", amikor kinyírnak a hormonjaim, minden nap vagy háromszor ki kell vernem, mert egyszerűen biológiai szükségletem, és miközben úgy érzem, senkinek nem kellek. Én elhiszem, hogy másnak ez vicces, de nekem nem... valahogy egyre kevésbé bírok röhögni. Esküszöm, egy pillanatig nem görcsölnék, ha lenne egy barátnőm, akit imádhatok és aki engem is elfogad és akivel minden szükségletünket kölcsönösen kielégíthetnénk. De így... miért nem mondjátok ennyi erővel azt az éhezőnek, hogy ne görcsöljön a kaja miatt, a függetlenségi harcosnak, hogy ne görcsöljön, amiért nincs országa? Nem lehet megérteni, hogy ez k*rvára komoly dolog? Úgy érzem, az életem múlik rajta, nem nőhetek így fel! Mi van akkor, ha nekem most ez a legeslegfontosabb? Ha szarok a tanulásra és minden másra, amíg nincs barátnőm? Ha azt mondom, hogy ha nem lesz két hónapon belül, akkor megölöm magam? Miért nem lehet megérteni, hogy ez ennyire fontos? Próbáljatok csak visszatartani egy tüzelő kutyát, véresre veri magát, csakhogy kijusson a kerítésen. Én most élem ezt a korszakomat. Most akarok hódítani, alkotni, bulizni, tombolni, csajozni. Ha ezt nem lehet, akkor hogy van képetek azt mondani, hogy ne görcsöljek???

IGEN, MIELŐTT VALAKI MEGKÉRDEZNÉ, MINDEN TÖLEM TELHETŐT MEGTESZEK, HOGY LEGYEN BARÁTNŐM.