Ugy erzem megerdemelnem a verest, szeintetek mit tegyek?

Még csak annyit szeretnék hozzáfűzni hogy erre elsősorban nem szexuálisan hanem inkább lelkileg van szükségem (igen még mindig), tehát a BDSM pasi nem biztos hogy jó megoldás (hiszen ott elsősorban a szexre megy ki a dolog egyfajta előjáték és nem a hétköznapokban). Auóta már régen új kapcsolatban vagyok (két év egyedüllét után), de sajnos a gond változatlan! Egyszerűen nem értem miért olyan nwhéz ez a férfiaknak!!! A mostani páromtól (már hire alapján is) sokan joggal félnek, tartanak, velem ezzel szemben olyan kedves mintha cukormázzal öntötték volna le! Érezhető hogy van benne egy jó adag elfolytott agresszió, de ebből velem szemben semmi nem került felszine (bezzeg másokkal!). Vele nem beszéltem erről mert szeretem és nem akarom hogy elmenjen. Másokkal TÉNYLEG nagyon durva dolgokat csinált, na ennek a negyede is bőven elég lenne! Csak célozgattam, de ugy csinál mint aki nem (akarja) érteni...Én készséggel elismerem hogy ez nem átlagos/normális de 33 évesen kétlem hogy megváltozom! Sajnos nálam a gyengéd=gyenge és evvel nem tudok mit kezdeni. Tudnék normális kapcsolatban is élni, "csak" nem lennék boldog vagy elégedett, ráadásul nem is a másik hibájából hanem mert ilyen lelki szükségleteim vannak! Hú ez hosszú kommentre sikeresett? remélem érkezik rá válasz!