Miért baj az, hogyha a nő gyereket szeretne?

Veszélyes kérdést feszegetsz.

Egyszerűen szólva: a nő általában(!) akar gyereket. Vagy társsal, vagy egyedül.

A férfi általában nem, vagy később szeretne.

Továbbmenve: sok nő (öntudatlanul!) azért szeretne mielőbb társat, mert már gyerekre vágyik, és megszokta, hogy ennek ez az "útja".

Míg sok férfi azért szeretne társat, hogy legyen kivel lennie, a gyerek "ráér".

Két út áll a nő előtt: vagy beszerez egy komoly kapcsolatot, és előbb-utóbb összehozzák a gyereket. A férfi ilyenkor panaszkodhat, hogy ő ezt nem (még nem) akarta, ez a nő "mániája" (család, gyerek).

Másik út: a nő egyedül vállal gyereket. Ilyenkor szembemegy a társadalommal. A férfi szintén panaszkodik (még az olyan is, aki sosem akart megnősülni!), hogy micsoda dolog ez. A nő lenyúlta a férfi "spermáját", a nő megfosztotta a gyereket az apától, a nő egyedül dönt a jövő generációjáról, stb.

Tehát: a nő "így is, úgy is" nagy rizikót vállal, bárhogy akar gyereket. :)

Picit túloztam- de érdemes átgondolni. Sajnos, a környezetemben ezt tapasztalom.

Ha gyereket akarsz- "rossz vagy", ha családban, "még rosszabb" ha egyedül (legalábbis egyes férfiak szerint: mert ők mindenképp "áldozatok": hisz a nő vagy ráveszi őket a házasságkötésre, vagy "lenyúlja" a gyereket az apától).

Nagyon-nagyon-nagyon nagy tiszteletem a kivételeknek! :)

És még hozzáfűzném: egy igazán jó társadalomban mindez nem lenne ellentmondás: gyerek, esetleg boldog család, és jó munkahely. :)

Én így látom. :)

Én egy embert sem ismerek, aki megbánta volna, hogy megszületett a gyermeke, pedig olyan ismerősöm is van, akinél 18 évesen sikerült véletlen összehozni. Ha gond is volt az anyagiakkal, akkor sem hallottam még egy szülőt sem olyat mondani, hogy ha a gyerek később jött volna, vagy nem lenne...

Én nem gondolom, hogy van egy gyerekre megfelelő idő. Mindig lehet találni kifogást. Még nincs elég pénz, csak kétszobás lakásban lakunk hova rakjuk, most nem aktuális kiesni a munkából, stb.

Úgy gondolom, hogy férfiból is akad bőven, aki hasonlóan gondolkodik. Emberi időben és nem 40 évesen szeretne gyereket, én személy szerint akkor már nem is vállalnék. Nem azért, mert féltem a testemet, hanem mert annak a gyereknek szülők kellenek, akik támogatják és segítik őt, nem pedig idős emberek, akik a nyakába szakadnak 20 éves korában, mert ápolásra, non stop segítségre van szükségük.

Én hiszem azt, hogy mindenkinek megvan valahol a párja. Én csak 22 vagyok, a párom is, de amint lediplomáztuk, elhelyezkedünk, összeköltözünk és összeházasodunk jöhet is a baba és ezt mindketten hasonlóan látjuk. Ő nem tartaná katasztrófának azt sem, ha most esnék teherbe, természetesen felnevelnénk, de azért még pár évet ráérne az érkezése. A baráti társaságában is minden srác úgy van vele, hogy mostmár szeretne megállapodni, lehorgonyozni egy nő mellett, aki később a gyermekei anyja lehet, tehát azért létezik szerencsére ez az oldal is.

A nők többsége teljesen alkalmatlan arra is, hogy normális párkapcsolatban éljen nem, hogy még gyereket vállaljon.

A barátnőm mikor a gyerekről beszélt megfigyeltem, hogy minden szava: nekem, én, enyém, kell, muszáj. Folyton azzal jön, hogy már mindenki szült és, hogy anyám mit szól ehhez.

Egy gyereknek egy családban kell felnőnie a csonka család esetében a személyisége ki fog hatni későbbiekben ezért fontos, hogy olyan párt találjon aki már felnőtt ként tud viselkedni és vállalja a gyerekkel járó felelősséget.

Továbbá sok férfi nem nőtt még fel kellően de ez egy másik téma.

"A nők többsége teljesen alkalmatlan arra is, hogy normális párkapcsolatban éljen nem, hogy még gyereket vállaljon."

A kettő fordítva következik egymásból. Nem "még gyereket is". A gyerek a fő (mindként nem esetében fő motiváció, így, vagy úgy). Ha a nő megérik a gyerekvállalásra, akkor lesz érett arra is, hogy esetleg társsal együtt tegye. De láttam már egyedülálló anyát érettebb módon gyereket nevelni, mint házasságban élőt.

"A barátnőm mikor a gyerekről beszélt megfigyeltem, hogy minden szava: nekem, én, enyém, kell, muszáj. Folyton azzal jön, hogy már mindenki szült és, hogy anyám mit szól ehhez."

Persze. Sok lánynak csak abból fakad mindez, hogy a társadalom még mindig beléjük "beszéli": attól nő, hogy komoly kapcsolatban él, gyereket szül. Valamiféle státusznak tekintik.

Ez káros- és nem egyenlő azzal, hogy egy nő valóban megérik az anyaságra. :)