Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Megcsaltam a feleségem. Mit tegyek most?
Amióta a gyerekünk megszületett a feleségem teljesen átnéz rajtam. Segítek itthon, amiben csak tudok, elmegyek kettesben a gyermekünkkel, hogy a páromnak legyen ideje magára is, sokszor a nagymamák vigyáznak a kislányunkra, hogy elmehessünk valahova kettesben, vagy együtt tölthessünk egy kis időt otthon, nyugalomban. Mindent megtettem, hogy a családomnak mindene meglegyen, de a feleségem egyáltalán nem közeledik felém, ha pedig én próbálkozom, akkor elutasít. Már hónapok óta nem feküdtünk le egymással, de ha megpróbálom megölelni, vagy összebújni vele, akkor is hamar leráz.
A kislányunk már két éves, tehát a szülés sem most volt. Az elmúlt két évben egy kezemen meg tudom számolni hányszor szeretkeztünk vagy bújtunk össze.. Pár hete egy osztálytalálkozón találkoztam a volt középiskolai barátnőmmel, akivel három évig voltunk együtt. Sokáig beszélgettünk, aztán a hétvégén megtörtént, és lefeküdtem vele. Nem tudom, mit tegyek most, össze vagyok zavarodva. Elmondjam a feleségemnek?
válasza:
válasza:Kíváncsi leszek a válaszokra, bár úgyis tudom, ebben az esetben is a férfi a mocsok szemét, meg abban is, mikor a feleség "kénytelen" félrelépni, hisz hanyagolva volt.
De már látom is: beszélgettél a feleségeddel meg hasonló kérdések jönnek, semmiképp sem hagyják, hogy a nő legyen a hibás az elhidegülésért...
Természetesen bárki csal meg bárkit, a férfi a rossz és a szemétláda. (nem szerintem, a válaszadók szerint)
válasza: válasza: válasza:"a feleségem egyáltalán nem közeledik felém, ha pedig én próbálkozom, akkor elutasít. Már hónapok óta nem feküdtünk le egymással, de ha megpróbálom megölelni, vagy összebújni vele, akkor is hamar leráz.
A kislányunk már két éves, tehát a szülés sem most volt. Az elmúlt két évben egy kezemen meg tudom számolni hányszor szeretkeztünk vagy bújtunk össze.. "
Nagy a gyanú hogy neki is van már valakije, a leírtak alapján elég régóta. Persze ez csak gyanú.
válasza::D
Szerintem is van közöttünk valaki, aki született "kérdés-gyártó", minden héten előjön 1-2 olyan sztorival, amivel jól felrázza a válaszadókat, megkeveri a lapokat, de hogy a végén hogyan rendeződtek a dolgok, arról már nincs szó.
Pl. a múlt héten: Ma megmondom neki, hogy elköltözök, csak félek, mi szurkoltunk neki, adtuk a tanácsokat, stb. stb. Csak figyelni kell. Mintha fizetnének az illetőnek a feltett kérdésekért. Mi pedig ugrunk.
válasza: válasza:13:21-es vagyok. Még valami.
A sok "ne mondd el!" után én azt mondom mondd el neki és készülj fel az eshetőségre hogy a házasságotoknak vége. Persze előbb próbáljatok beszélni a dolgokról, hogy mi miért volt, ha kell akkor akár párterápiára járni ha látjátok még értelmét.
Megcsaltad őt, lehet hogy ő is téged (ez még mindig csak egy gyanú), én egy napot se tudnék ilyen hazugságban élni tovább. Még mindig jobb egyedül de őszintén mint hazug kapcsolatban. És mielőtt jönnétek azzal hogy mi lesz a gyerekkel: neki is jobb lesz. Vajon mi haszna lenne a gyereknek abból ha egymást folyton mardosó szülők nevelik? Csak azt érik el majd hogy tizenévesen már menekülne otthonról a lány.
Köszönöm szépen a válaszokat!
Természetesen próbáltam a feleségemmel beszélgetni erről, én lennék a legboldogabb, ha működne a dolog kettőnk között. Nem szeretném őt otthagyni, főleg egy kétéves gyerekkel nem, miből tartaná el magát? A kislányunknak az a legjobb, ha otthon van az édesanyjával, együtt játszanak, tanulgatnak, játszótérre járnak.. Sokkal rosszabb lenne neki, ha az anyukájának dolgoznia kellene. Így nem szeretném őket elhagyni. De hiába mondom neki, hogy hiányzik, hogy összebújjunk, beszélgessünk, és persze szeretkezzünk, nem történik semmi, mintha a falnak beszélnék. Az ételt rendeljük, takarítónő jár, hogy levegyék a terhet a feleségemről, de mikor hazajövök mégis csak azt mondja, hogy fáradt, nincs kedve, vagy csak szó nélkül ellök magától. Nem tudom már, mit tegyek, én is fáradt vagyok, éjszaka dolgozom, hogy délután itthon lehessek velük, alig alszom, mégis próbálom rendbe tenni a kapcsolatot. Szeretném, ha egy boldog család lehetnénk. Egyébként nem veszekszünk, nem kiabálunk, nincs köztünk feszültség, csak olyan, mintha már nem szeretne engem. Ha ezt felhozom akkor persze mindent tagad, és én vagyok az önző, mert nem tudom milyen egész nap robotolni. De ennél többet nem tudok itthon lenni, dolgoznom is kell, és gyerekcsőszt csak ne fogadjunk már, ha a háztartást és a főzést már nem kell megcsinálnia, és a nagymamák is gyakran jönnek unokázni. Elmegyek dolgozni hétkor, hazaérek háromra, lefekvésig a kislányunkkal vagyunk, majd miután lefeküdt én még próbálkoznék a feleségemmel beszélgetni, csinálni valamit, de ő elzárkózik előle. Szóval elpakolunk, megvacsorázunk, a feleségem lefekszik, én meg dolgozom még hajnal kettőig. Nem tudok már mit másképp csinálni, de egy férfinek vannak igényei, és be kell lássam, jó volt a volt barátnőmmel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!