Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért nem tud velem beszélgetni a saját párom?
Elérkeztem arra a pontra, hogy elegem van. Viszonylag friss a kapcsolatunk, de szinte semmi kommunikáció nincs közöttünk. Párommal ugyanis képtelenség beszélgetni. (Nekem szükségem van rá, szerinte ez egy kapcsolat alapköve) És bármiről bárkivel képes vagyok elbeszélgetni de párommal nem. Soha semmiről nem mond véleményt, nem meséli el mi történt vele, mindent ugy kell kihuzni belőle. Már volt hogy veszekedést provokáltam csakhogy álljon ki maga mellett és mondja el a véleményét de akkor sem tette. Magában mérgelődött. Azt mondja ő nem szeret beszélgetni és jobban szereti a csendet. Volt hogy rám is rám szólt, miután nem láttam már 3-4 napja gondoltam beszélgetünk kicsit ő viszont tv-t akart nézni és elvárta hogy legyek csendben.
Miért ilyen? Ez sosem fog változni?
A csend vagy vmi komoly, kényes titkot leplez nála, vagy a butaságát takargatja és inkább kussol. Hagyd el, nem érdemes ilyennel vesződni, keress magadnak megfelelő szellemi partnert. Sokkal fontosabb, hogy jóízűen beszélgessetek, mint hogy pl. nagyon jóképű legyen valaki.
Dobd ki... főleg ha friss a kapcsolat, mert nem fog változni sztem, ha már most ilyan tuskó.
"vagy a butaságát takargatja és inkább kussol." Sajnos ebben lehet valami!
Köszönöm
Nem tartom magam unalmasnak, persze minden nézőpont kérdése.
Az is lehet, hogy egyszerűen csak szereti a csendet, ehhez szokott hozzá... komoly pszichológiai elemzések kellenének róla és a gyerekkoráról ahhoz, hogy meg lehessen mondani pontosan ilyen dolgok okait, és ahhoz, hogy a legjobb anácsot lehessen adni.
Azt mondom, hogy állj elé, ültesd le, és kérdezd meg, miért nem beszélgettek. Mondd el, mennyire fontos ez és miért. Próbáljatok meg beszélni erről.
Párom is panaszkodott régebben, hogy keveset beszélgetünk, holott minden nap estenként több óra, sokszor az egész éjszaka hajnalig beszélgetéssel telt... sokat alkotunk, festünk, és ilyenkor is sokat beszélgetünk, vitázunk, vagy séta közben, stb. De tudni kell, hogy én szeretem a csendet, míg neki lételeme a beszéd. Be nem áll a szája... neki ezért néha kevés az, ami nekem már néha sok... különbözőek vagyunk. A kompromisszum, megegyezés a lényeg. Kérdezz rá és beszélj vele erről. Kicsit paradoxon, hogy beszélni kell arról, hogy miért nem beszéltek semmiről, de más megoldás nem lehet :)
mindenkivel kommunikálunk akivel kapcsolatba kerülünk.
nem tudtok kommunikálni egyáltalán? akkor mi értelme?
Azt mondja, családja (anyukája, testvére) mellett képtelenség megszolalni. És soha nem kérdezték meg a véleményét ő pedig ugy gondolta akkor senkit nem érdekel.
Beszélgettem már vele erről. És azzal nem is lenne problémám, ha csendes(keveset beszélne), csakhogy ő jobban szeret csendben lenni és jobban szereti a csendet, mint a velem való kommunikációt. És ez nagyon frusztrál.
És nekem tényleg szükségem lenne rá, arra is hogy elmondja a véleményét. Jelezze, ha valami nem tetszik neki vagy épp ellenkezőleg. Így gyakran azt érzem hogy még azt is nekem kell kitalálnom hogy épp mi baja lehet, mert azt sem mondja el.
A férjem sem beszélget velem túlzottan. De tudom, hogy azért mert nem is hall meg engem. Azt a sistergést hallja ilyenkor, amit a többi pasi is, ha nő beszél hozzá. :D
Persze, azt sokszor mondja hogy szeret, így nincs baj. :)))
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!