Ti hogyan kezdtétek vagy szeretnétek elkezdeni a "saját" életeteket?

Nekem sincs túl sok elképzelésem sajnos, pedig már 21 vagyok. A szüleim nincsenek rossz anyagi körülmények között, de jóban sem, így aztán komolyabb támogatásra nem tudok tőlük számítani, annyira nem is szeretnék. Még 2 évem van az egyetemen, utána szeretnék a saját lábamra állni. Jelenleg gondolkodom rajta, hogy elkezdek fizetni egy lakástakarékot, szerencsére ennyit félre tudok rakni az ösztöndíjamból, mert a szüleim tudják állni egyelőre a tanulmányaimmal járó díjakat (kaja, koli, stb) és úgy vannak vele, hogy spóroljak az ösztöndíjamból, amennyit csak lehet.

Hogy azzal az 1-2 millióval mire megyek még, azt nem tudom, de több mint a semmi. Baromira kilátástalannak látom a dolgokat, de bízom benne, hogy hamar eltudok majd helyezkedni a szakmában és ha már ott leszek, hogy önálló életet kéne élnem, akkor kitisztulnak a dolgok.

Nem olyan könnyű bizony.

Én érettségi után elkezdtem dolgozni és mellette jártam főiskolára.Otthon laktam és nagy szerencsémre a szüleim megengedhették maguknak, hogy nem kellett mindig hazaadnom havi konkrét összeget,így el tudtam tenni a fizumból, így két év alatt összejött egy autóra.

Utána lakásra kezdtem félretenni,mire befejeztem a fősulit,meg lett a kezdőrészlet,hitelt vettem fel rá, és abból vettem egy kis lakást,amit már "csak" 20évig fizetek.Mire a lakás meg lett,apránként a főbb bútorokat,felszereléseket is összegyűjtögettem.

Lehet nem ez a legjobb megoldás, de nekem így sikerült...

28N

Gimnázium után házasság, albérletben összeköltöztünk.

Férjem mérnöknek tanult tovább levelezőn, így tudott is dolgozni napi 8 órában. Én műkörmös voltam, de levelezőn leraktam a szülésznői főiskolát, majd kimentünk dolgozni Anglába 5 évre, azalatt megszületett az első gyermekünk is, mikor hazajöttünk vettünk egy 3 szobás lakást, egy autót.

Kb ennyi.

28/N

Nyáron már keresek munkát, ha maradhatok év közben is, akkor albérlet mondjuk egy barátnővel(akivel már régóta tervezzük ezt), és mellette estin folytatnám a tanulást(szakközépbe járok amúgy) vagy igényelném a magántanulóságot. Lakást tudnék szerezni, olcsón. Autót sem most sem pedig később nem szeretnék, egy bicóra gondoltam majd közlekedési eszközként(nem vagyok természetvédő, meg ilyenek, de olyan nagy távokat nem teszek meg, hogy autó kelljen a seggem alá).

El tudnám viselni.

Húha, folyamatban...és tényleg nem egyszerű.

Egyetemistaként szültem, azért a sulit befejeztem. Anyóséknál lakunk szívességből (így legalább albérletet nem kell fizetni). Most állást keresek, csak a párom fizetése van, de abból nem tudunk félretenni, hónapról hónapra élünk. A megoldás az lenne, ha én is el tudnék helyezkedni, mert akkor tudnánk félretenni egy alaptőkét. Némi segítséget várhatunk a szüleinktől (igaz, 2-3 milliónál nem többet), de a szocpolt is megigényelhetjük, ha még lesz akkor. Szóval a megoldás rajtam áll, de már hónapok óta nem találok munkát, és addig egy helyben toporgunk:(

jövőben elkezdek dolgozni, odaköltözöm a páromhoz.

Évek óta egyetemista vagyok, ideje váltani:)