A párom korlátoz, aztán meg neki áll feljebb, hogy nem keresek semmit. Vélemény, megoldás?

Nem ugyanoda esnél vissza, minden kapcsolatból rengeteg mindent meg lehet tanulni, amit a következő kapcsolatoknál kamatoztatni tudsz. Ha tovább vársz a szakítással, még nehezebb lesz, és a végén tényleg úgy jársz, hogy megszülöd a babát, akkor sem lesz jobb a helyzet, könnyebb lesz akkor nekiindulni?

Nekem ez nem tűnik komoly kapcsolatnak, hisz ahogy a szavaidból kivettem, együtt sem éltek. Egy komoly kapcsolatban közösek a célok, igyekszel a másikat segíteni, hogy kiteljesedhessen, nem pedig értelmetlen korlátok közé szorítod.

"lehet nem is kellek én igazán a páromnak.

most esett le.

lehet ezért ilyen velem. "

Gratulálok, hogy leesett végre az, amit x kérdésen keresztül minden válaszadó magyarázott.

Mit akarsz te ettől az embertől? Tipikus esete a "ha van rajtad sapka és a nincs rajtad sapka..." szemétkedésének. Amíg külföldön voltál, addig volt munkád és ez nyílván az önbizalmadat is megdobta, de ő azzal a feltétellel vállalta a kapcsolatot, hogy hazamégy - ahol viszont nincs munkád, de ő emiatt állandóan megaláz és cseszeget. MIért van neked erre szükséged? Mondd, jó mártítkodni?

Nem hogy családalapításra ne gondolj, hanem minél előbb szakíts vele. Menj vissza külföldre, dolgozz, szedd össze magad és találj ott magadnak párt (akár magyart, akár nem magyart). És máris mehet a családalapítás. :) Mert ekkor már lesz mire - nem csak pénzben, de bizalomban is.