Min múlik az, hogy megszeretünk-e valakit, vagy nem?

Vannak, akiknek azon múlik, hogy "megszeretnek-e" valakit, hogy annak a valakinek van-e lakása, kocsija, stb.

És vannak, akiknek nem az anyagiakon múlik. Na, az az igazi szeretet. Az viszont megmagyarázhatatlan, titokzatos, varázslatos :-)

Hát akkor mondanám, hogy többek közt azon is múlik, hogy az illető az-e, akinek gondoljuk. Gondolom, volt egy alapvető vonzalom, de azt nagyon könnyen letöri, ha egykettőre kiderül, hogy az illető minden, amire nem vágysz, és akkor hamar leépül az elején meglevő vonzódás is. Hidd el, jobb ez így, mint pár év házasság után, mert olyan is van nem egy...

Sokszor előfordul, hogy vonzódunk, sőt, esetleg bele is szeretünk egy bohém, jó humorú, kedves és gáláns emberbe, akiről kiderül, hogy tulajdonképen semmit nem tudsz komolyan megbeszélni vele, humorizál a véresen komoly dolgokkal is, és a sarki cukrásznőnek ugyanazokat a bókokat mondja, mint neked, így egyszerre mindne vonzó tulajdonsága egyszerre taszító lesz, pedig semmi egyéb nem történt, mint hogy megismerted. Nincs veled semmi baj, nincs amiért magad vádolt, hiszen tényleg kiderülhetett volna, hogy épp átmeneti bajban van, de talpra áll, és tényleg csinál valamit, összeszedi magát. Megismerted, rájöttél, hogy nem, és elváltak útjaitok. Nincs ebben semmi rossz, sőt. Sookal inkább tiszteletre méltó, hogy felismerted a bajt, és kiszálltál, nem pedig ringatod magad abban a hiszemben és önbecsapásban, hogy nem lesz ez mindig így, és még jobban belemászol. Talán nem is konkrétan az zavart, hogy nincs semmije, hanem az az érzés, amit az ilyen emberek keltenek az attitűdjükkel, hogy úgy néz ki, mint akinek nem is lesz soha semmije.

Összefoglalva: az, hogy megszeretünk-e valakit attól (is) függ, hogy megfelel-e az elvárásainknak, illetve annak, amit eleinte gondoltunk róla, de ezt csak akkor tudhatjuk meg, ha már ismerjük egy ideje.

Szerintem veled semmi gond nincs.