Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Tényleg túl sokat várok el? Csak én fogom fel ezt nemtörődésnek?
A barátommal(20) hétköznap nem tudunk olyan sokat találkozni, ezért esténként fel szoktam hívni 10-20-30 percre, hogy tudjunk beszélgetni. Nekem nagyon fontos, hogy beszélgessünk, mert amúgy mással az egész nap folyamán nem nagyon tudok...
Ebből adódóan bármilyen apró dolog történik velem, én azt el szoktam mesélni a barátomnak. Pl. azt, hogy ma házidolgozatot adtak ki az abortusz témájában...
És miután ezt elmeséltem, rá fél percre, fogalma nem volt arról, hogy miről beszéltem. Nekem ez rosszul esett, mert nyilván azért mondom el, hogy érdeklődéssel hallgassa meg.. De utána hallottam a hangján, hogy konkrétan lsz@rja, hogy mit mondok, és rá is kérdeztem, hogy ez így van-e. És mondta, hogy ő sem mond el mindent apróságot, mert lényegtelennek tartja, olyanról beszéljek neki, amiben ő is érdekelt.
És nekem ebből az jön le, hogy nem érdeklem őt, és nem vagyok olyan fontos neki. Ha az lennék, akkor figyelembe venné, hogy fontos nekem, hogy ilyenkor is figyeljen rám, nem? És azért esik rosszul, mert nem egész nap mondom neki, ezért úgy gondolom, hogy nem nagy kérés, hogy abban a néhány percben csak rám koncentráljon és figyeljen...
Nem nagyon vannak barátaim, ezért neki mondok el mindent, de csalódás minden egyes alkalommal, hogy látom, hogy nem érdekli, és nem is figyel...
Amúgy ha együtt vagyunk élőben, akkor szeretget, meg a közös dolgaink érdeklik, de "amiben ő nem érdekelt", az nem..
És ez nem egyszeri eset, mert az elnézhető, ha néha nem tud odafigyelni, mert valami nagy problémája van vagy máson agyal, de ez rendszeres...
Tényleg túlreagálom? Ilyenkor azt érzem, hogy senkit nem érdeklek...
Mit csináljak máshogy, hogy változtassak?
17/L
de én meg rosszul érzem magam, ha nem mesélhetem el senkinek...
akkor kivel beszéljek erről? csak ő van nekem..
ha anyának mesélek valamiről, ő még ennyire sem figyel oda rám...
az osztályban van egy barátnőm, vele beszélgetek.
de neki nem tudom elmesélni mi volt az iskolában, mert ő is részese volt..
Ne hisztizz már ilyen apróságon, inkább értékeld őt. Szeret téged, a fiúk amúgy is máshogy működnek, mint mi. Nem lehet azért haragudni valakire, mert nem érdekli egy téma. Téged nem untatna ha folyton fociról vagy számítógépes játékokról magyarázna? Lehet, hogy az elején udvariasságból úgy tennél, mint aki hallgatja, figyel, de végül már a könyöködön jönne ki.
Ha ennyire közlési ingered van, vezess naplót, írj blogot. Oda aztán mindent leírhatsz, házi dogát, hogy hányszor ásítottál, hogy mit ettél... stb.
Esetleg a környéken nem lakik olyan lány, akivel barátkozhatnál?
Attól, hogy ő a részese még beszélhettek róla, sőt szerintem így érdekesebb is.
épp ezaz, hogy én csak olyanról beszélek, amit visszafele is szívesen hallok...
szóval lehet, hogy apró dolgokról beszélek sokat, de ha ő lényegtelen dolgokról beszél, engem az is érdekel, és visszakérdezek és kialakítok belőle egy kétoldalú beszélgetést..
mindig belegondolok abba, hogy mi lenne, ha a másik oldalon lennék..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!