Mit tegyek, ha a lány elvárná tőlem, hogy templomban elvegyem őt feleségül?

ma 11:48

Húha. És mégis miből szűrted le azt - teljesen hibásan -, hogy én gyűlölöm a vallást?

Akkor valamit nagyon félreértettél ezekből. :)

Egyáltalán nincs semmi bajom a vallással.

Azokkal az emberekkel viszont annál inkább, akik:

- magukat felsőbbrendűnek, engem pedig alsóbbrendűnek tartanak, csak azért, mert ők hisznek valamiféle istenben, lélekben, túlvilágban (és itt nem csak és kizárólag a vallásról beszélek, hanem magáról a hitről inkább)

- akik úgy tekintenek rám, mint valamiféle eltévedt bárányra, akit vissza kell terelni a nyájhoz. Nem vagyok birka, van saját elképzelésem és világszemléletem, nincsen szükségem semmiféle ilyen útmutatásra

- akik szerint én tiszteletlen vagyok velük, amiért nem fogadom el azt, hogy ők más világnézetet vallanak, mint én, miközben ők sem fogadják el azt, hogy én meg más véleményem vagyok, mint ők.

ma 12:07

"Miért, a feleséged meg akar téríteni?"

A templomi eksüvő elvárását te hogy neveznéd. Elvárja, hogy én oda menjek, és teljes őszinteséggel átéljem azt a bizonyos dolgot. Amire egyébként úgysem lennék képes, semmi őszineség nem lenne benne, csak nyűg az egész, még ha esetleg rá is venném magamat. Tényleg boldoggá tenné őt valami olyasmi, amit nem őszintén teszek meg a kedvéért...?

"Szerintem csak a saját vallását kívánja gyakorolni."

Igen, és ezzel nincs is semmi baj, amí nem elvárás az, hogy én is részt vegyek benne. Még egyszer kérdezem: a templomi esküvőt te hogyan neveznéd másképpen, mint hogy "elvárás"?

"Ha meg tényleg meg akar téríteni, akkor minek vagytok együtt."

Mit jelent pontosan az számodra, hogy megtéríteni? Ezt azért tisztázzuk le szerintem. Mert, aki megtér, az szerintem elhiszi azt, amit a hívők. Márpedig, ahhoz, hogy én a templomban őszintén fogalmat tegyek, stb. stb., ahhoz bizony el kellene hinnem azt, hogy amiben ő hisz, az valóság. Akkor tulajdonképpen szerinted nem azt várja el, hogy megtérjek? Mert logikailag levezetve szerintem igen.

"És itt most nem olyan embereknek tennél szívességet, akik téríteni akarnak,"

Lásd az előbbi pontokban írottakat: mit nevezel térítésnek?

"Érzed a különbséget?"

Hát... őszintén? Nem. Az, hogy én mit hiszek el, és mit nem, teljesen független attól, hogy szerelmes vagyok-e, és, ha igen, akkor kibe. Ugyanúgy nem tudnék vallási értelemben hinni a szerelmem kedvéért, mint akárki más kedvéért sem. Akkor meg már megint ott tartunk, hogy tényleg az lenne-e neki a boldogság, ha én megjátszom majd azt, hogy hivő lettem?

"Ha egy vallásos nőt veszel el, ezt bele kell kalkulálnod."

...

Úgy látom, a vallás inkább elválasztja az embereket, mint, hogy összehozná őket.

"Tényleg, a karácsonyt sem ünnepled, mert az egy csúnya térítő keresztény ünnep?"

A karácsony mióta számít térítő ünnepnek?

ma 12:38

"Szerinted mindenki teljes mértékben hisz, aki templomban esküszik? Abszolút nem így van."

Mégis, hogy lehet "nem teljes mértékben hinni ebben"? Vagy hiszel, vagy nem.

Az meg, hogy valaki nem hisz, és mégis templomban esküszik... nos, erről meg is van a véleményem, de ezt már le is írtam. Az ember azért esküdjön templomban, mert hisz, és ne azért, mert ez egy elvárás.

"És ha úgy érzed, hogy ez a kérés a menyasszonyodtól egy olyan dolog, amivel meg akar téríteni, akkor jobb is, ha még most különváltok. Komolyan mondom."

De ha egyszer nem térek meg akkor nem leszek hívő. Ha nem leszek híívő, akkor nem lenne őszinte az, amit ott, akkor mondanék. Akkor most hazudnom kellene a szerelmemnek a saját kedvéért?