Miért támad folyamatosan a párom?

a barátom hasonló ember. szakítani nem szakít, de együtt lakunk, és azzal zsarol egy veszekedés után, hogy ha bármivel is felhúzom az agyát (ami nem nehéz), akkor hazamegy. eddig én is pitiztem ilyenkor, hogy ne ne, egyszer, mikor lerohant (mert ez is szokása, hogy veszekedés van akkor lerohan és az utcán tölt hidegben 3 órát, amiért szintén én vagyok a hibás) akkor még utána is futottam pizsamában. egyszer megelégeltem, és nagyban mondta, hogy nem érdekel hazamegyek, azt találtam mondani, hogy jó. menj. le vagy tojva. szevasz. erre nézett. egész este sunnyogott, másnap meg még ebédet is csinált. csakhogy nekem tele volt már akkorra a hócipőm, mondtam neki, hogy na mikor indulsz? menj. velem nem viccelsz. amit kimondasz, tanuld meg, hogy súlya és következménye van. nemhogy elmehetsz, MENJ!

na ezután észbekapott. azóta olyan megértő és kedves, hogy ihaj. nem papucsot akarok belőle nevelni, hanem kompromisszumot és empátiát, meg az alapvető tiszteletet kérem, ami azt hiszem nem túl nagy kérés!

Nálam is ez vált be. Én is hirtelen haragú vagyok, és nagyon mérges tudok lenni apró dolgok miatt, ezt elismerem. De én ésszel vitázok, a barátom pedig ész nélkül, agyatlan, tanulatlan surmó paraszt módjára, mindent a fejemhez vág, csúnyán beszél velem. Sokszor mondtam neki, hogy hagyja ezt abba, de nem használt. Legutóbbi vitánkkor megmondtam neki, hogy én ilyen vagyok, ha nem szeret így, szakítson velem és keressen magának egy rabszolgát, aki eltűri ezt a modort, és úgy rángat zsinóron, ahogy akar. Azt mondta oké, akkor vége. Én pedig ráhagytam. Másnap ő jött sírva-kúszva, hogy nem bírja nélkülem, és megváltozik, bármit megtesz, csak én legyek az övé, mert szüksége van rám, blablabla.

Hát igen. Sokszor bármennyire is fáj, az a legjobb, ha hagyod a saját levében főni. Hogyha rájön, hogy mit veszíthet, akkor észbe kap és megpróbálja visszacsinálni a dolgokat. Ha pedig nem próbálja meg, akkor érdemes elgondolkozni, hogy szeret-e egyáltalán...

22/L