Normális ez szerintetek? 22F

Nem feltétlenül normális, de nem is abnormális.

Én is ilyen vagyok 32 évesen, és totál nem igénylem az embereket a környezetemben, megelégszem kevéssel is. Ami azt illeti, nem is nagyon szeretem az emberekkel járó hülyeségeket... nagyon sok az idióta, hülye, akikkel nem érdemes semmilyen kapcsolatot fenntartani, mert csak önmagukra gondolnak, mindenki mást lesz.rnak.

Nemrég azon sértődött meg egy általános iskolás osztálytársam, hogy nem voltam hajlandó elmenni találkozóra, amit 17 (!!!!) után rendeztek. Elmagyaráztam neki, hogy már rég nem az a helyes gyerek vagyok, aki akkor voltam, felnőttem, megvan az életem, de nem értette meg. A hozzá hasonlók csak arra kíváncsiak, hogy mennyiben változott meg az ember a gyerekkori önmagához képest, semmi másról nincs szó. Meg ha annyira fontos lett volna a dolog, akkor nem várt volna a találkozóval majdnem 20 évet....

Ami a párkapcsolatot illeti, elismerem, hogy kicsit mozgalmasabb is lehetne, de ha nincs senki, akkor sem zokogom lucskosra a párnámat.

Alapvetően az emberekkel és a velük való kapcsolatból fakadó fölösleges nehézségekre és bonyodalmakra nincs szükségem, ezért "tartok" csupán pár embert magam körül. Ha úgy tetszik, nem a mennyiség, hanem a minőség a lényeg, és nekem jó ez így. Más véleménye pedig totálisan nem érdekel.

Jól megvagyok magamban, de ki is tudok mozdulni, ha arról van szó, azonban akkor sem zuhanok kétségbe, ha épp nincs hová menni. Ahogy egy haverom mondta rám: nagyképű vagyok, és antiszociális, de nem fásult, sem megkeseredett. :)

Hát ha emellett van munkád, tudsz normálisan beszélgetni másokkal, úgy egyáltalán relatív normális életed van, és nem azon gondolkodsz hogy legszívesebben bárcsak ne lenen senki más csak te és hagyjanak a francba, akkor nem vészes.

Ellenkezőleg meg felesleges azzal nyugtatgatni hogy ez full normális hogy mindenkit utálok, csak magamban akarok lenni. Már csak azért is mert egyébként te is hatással vagy többiekre, mármint ennyi negatívum valószínűleg környezetből is hasonló hatást vált ki. Legalább akkor már nekik legyen jó.

tegnap 23:00 vagyok:

Hát nézd, nem állítom, hogy ez egy ideális állapot lenne, azonban látva másokat, megfigyelve az ő életüket, rájöttem, hogy nem is akkora hülyeség, hogy én így gondolkodom az emberekről.

Elégedettséggel tölt el, hogy nem állok be a sorba, és nem bégetem a nyájnótát (kopirájt báj az egyik haverom) a masszával. Nem nézek valóságsókat, tudok a sorok között olvasni, jó a helyesírásom, és választékosan tudom kifejezni magam. Ez már önmagában több, mint amire a legtöbb ember képes. Az antiszociális hozzáállásom főleg azon alapul, hogy az átlagember buta, tájékozatlan, műveletlen és igénytelen, lusta és képtelen a gondolkodásra, én viszont nem akarok ilyen lenni.

amugy meg nem normális...

utolsó voltam:|