A párom (hölgy) megcsalt! Urak, ti mit tennétek a helyemben?

A leírtak alapján én itt már szerelemről nem beszélnék.

A helyedben most átgondolnám, hogy a gyereknek mi volna a jobb: Egy boldogtalan szülői pár, vagy pedig egy válás. Érdemes volna ezzel a kérdéssel egy pszichológust is felkeresni, ő biztosabb választ tud erre adni.

Ha a párod a lebukás után is csak azzal van elfoglalva, hogy "juj, lebuktunk, jobban kell titkolózni", akkor ide már párterápia teljesen felesleges.

Én ebben a helyzetben, ha egyedül is tudom biztosítani a gyerekeknek a kényelmes megélhetést, akkor egyértelmű, hogy nem maradnék egy ilyen emberrel egy fedél alatt.

Annyit még megjegyeznék, hogy ahhoz, hogy valaki neten ismerkedjen, már kell egy indíttatás. Ez nem olyan, mintha az ember mondjuk a munkahelyén belebotlik valakibe, akinek a kisugárzása rögtön megragadja. Tehát fogalmazhatunk úgy is, hogy akarattal csalt meg, nem hirtelen felindulásból.

A 16 éves lány vagyok:)

Bocsi a hibákért csak gyorsan irtam amugy:Lépj és mutasdd meg,hogy te vagy a férfi a háznál!!akart lenni:)

"Ha egy férfi félrelép, akkor az ááá nem baj, mert vadászösztön, de ha egy nő, akkor már ribanc"

Egyik félnél sem türhető szerintem ha én valakinek szülök gyereket akkor azt úgyis akarom hogy szép jövő jó család stb..Nem pedig a botrány,hpgy ő levelezget stb:D

A pasiknál is úgyan igy még talán szigorubban:DDDDDD

Én biztos beleőrülnék ha kiderülne hogy a párom megcsal... Utána sose bíznék meg benne. Te se tedd. Nem mondta el magától a dolgot, neked kellett rájönnöd, tehát annyira nem bánta meg a dolgot, főleg hogy még leveleznek... Viszont ha válásra kerül a dolog és nem verted a feleséged és részeg se szoktál lenni, akkor jó eséllyel viheted a gyerekeket, és a vagyonodból se tud kiforgatni.

Ha adsz neki esélyt, úgy fogod leélni az életed, hogy sose leszel igazán boldog, mert mindig gyanakodni fogsz a legkisebb dolgokra is, és sose fogsz úgy megbízni benne mint előtte. És a gyerekek is megérzik ha a szülők nem szeretik egymást, és sztem sokkal jobb ilyenkor ha egyedül neveli az ember őket, mint két egymást nem szerető személy, mert akkor arról fog szolni a dolog, hogy ki hogy tudja a másik elől elédesgetni meg ilyesmi. (sajna tapasztalat)

Fiatalon elcsábított egy férjes nő. A történet hosszú és nem is lényeges, de ismerem erről az oldalról is az ilyen dolgokat. Nem tartott sokáig, mert idegörlő volt. Nem volt korrekt egyikünkkel sem, de soha nem nevezném ribancnak. Nem szerelemből házasodott, viszonylag nagy volt a korkülönbség. Nem volt olyan összhangban a férjével, mint velem.

Nemrég az egy évtizedes házasságomnak vetettem véget, mert láttam, hogy az asszony (annak ellenére, hogy állítólag ő soha...) előbb-utóbb félre fog lépni. Már én sem hittem benne és tudtam, hogy nem ő, akkor én. Többször megbeszéltük, aztán úgy döntöttem, hogy nincs értelme folytatni.

Ha nem is csalt meg, de szeretett volna. Mikor rákérdeztem gyanús dolgokra, akkor hazudott. Ez a két dolog elég ahhoz, hogy ne bízzak meg benne többet. Nálatok a gyerekek miatt nem ilyen egyszerű. Meg kell kérdezned, hogy miért jutottatok ide, mit szeretne a párod. Lehet, hogy érdemes megpróbálni a nyitott házasságot, de ez nem könnyű.