Túlléptem a határt vagy érthető hogy ezt kértem?

Nálunk több gyerek is van, a feleségem folyamatosan ingázott a súlyt tekintve a ~15 év alatt. Hol meghízott, hol lefogyott, de teljesen normális keretek között, nem volt extrém túlsúlyos sosem. Sokáig otthon volt a gyerekekkel, évekig. Na, akkor ő sem adott magára, otthoni anyuka volt, se smink soha, se szép ruhák, semmi. Kényelmes otthoni viselet, és annyi. Aztán az utolsó (legkisebb) gyerekünk után a korábbiaknál jobban meghízott, akkor már én is hasonlóan voltam, mint te, ám egy szavam nem lehetett, mert akkor valahogy én is elhagytam magam... De nála jött egy nagyobb depressziós korszak is ehhez. Nála ez akkor változott meg gyökeresen, amikor visszament dolgozni. Én ezt valahol rosszul éltem meg, ahogyan te is: olyan volt, mintha nekem már nem akart volna tetszeni, de mindenki másnak igen. Persze ő megnyugtatott, hogy ez nem így van, egyszerűen nem volt motivációja otthon, mondván, úgy sem megy sehová. Persze, amikor valahová mentünk, akkor azért "rendberakta" magát, de mivel nem tudtunk minden nap kimozdulni, így javarészt ő otthon volt és max. boltba szaladt le, így a hétköznapokon nem élte meg a nőiességét ilyen formán, viszont én sem élhettem meg többnyire vele a férfiasságom úgy igazán, szóval ezt a részét megértem, hogy mi a gondod, mert én is átéltem.

Szóval, elment dolgozni és 180 fokos fordulatot vett: lefogyott, csodás alakja lett ismét és mindig szép, smikeli magát, szép ruhákat húz (munkahelye meg is "követeli"), sokszor én veszek neki új ruhákat és szokta kérni, hogy együtt válasszunk aktuális ruhát, amit aznap felvesz.

Ettől viszont én is újjáéledtem, én is lefogytam, újra edzeni kezdtem és formába hoztam magam én is, nehogy vigyék az asszont :D

Szóval, úgy gondolom SOKAT dobna a feleségeden, ha ő is újra közösségben lenne nap mint nap, nem pedig "csak" otthon. Fontos lenne, hogy a házimunkán és a gyereken kívül is fontosnak érezhesse magát. Szerintem ez sokat számít, sok anya, amikor "csak" anya, eljut egy ilyen szintre, amikor egyszerűen nincs motivációja ahhoz, hogy folyamatosan kívánatos legyen.

Ez nem ellened és nem rólad szól szerintem. Ezt meg lehet beszélni normálisan is, SEGÍTSÉGET felajánlva és nyújtva, de könyörgöm, NE messenger üzenetben! :)

Azért kamu, mert minden hétvégén jönnek ezek az egy kaptafára készült kérdések.

Viszont pont azokat nem részletezed, amit olyasvalaki leírna, aki tényleg ilyen szituációban él.

Otthon egy totyogós gyerekkel nem csinos ruhában, sminkben takarítja a wc-t, hűha. Tudjuk, nagyon 💩 élet vár a nős férfiakra, pláne ha szült is az asszony. Micsoda szerencse, hogy ez a veszély téged nem fenyeget!

#4

2 éve ez megy, milyen tapintatról beszélsz? Ha esetleg 4-5 hónapja lenne ez az állapot, akkor legyen tapintat, oké. Ide nekem az a véleményem, hogy ide már inkább határozott felszólítás kell, mivel a nőt abszolút nem érdekli a külseje, és ezen nem is fog változtatni.

Te mit tennél akkor, ha a férjed 2 éve a sörhasával elvárná, hogy kívánd? Tapintatos lennél?

Majd ő lefogy és változtat, ha úgy érzi, hogy akar. Eljár heti 2-3x edzeni, ez azért több, mint a semmi.

A másik az, hogy ezt normális keretek között is megbeszelhetted volna vele, nem egy Messenger üzenetben.

Abba még inkább bele sem megyek, hogy 3 éve vagytok együtt de már van egy 2 éves gyerek és házasok vagytok. Úgy kb most lett volna időszerű a lánykérés és házasság, utána a gyerek. Szépen elrohantatok mindent és már van egy gyereketek, mire kiderült, hogy ki nem alljatok egymást. Csak is gratulálni tudok.

7

Oké, de akkor mi értelme a kapcsolatnak?

Én értem, hogy a feleséged elsárkányosodott. (Egyébként miért lenne kamu? Nehogymár 8 milliárd ember közül ne lenne olyan kapcsolat, ahol a nő a bunkó.)

De így miért vagy vele egyáltalán? Nem lehet megbeszélni a dolgokat, nem tudtok kommunikálni - gondoltad, hogy egy chat üzenet javítani fog a dolgon?