Bunkó voltam, hogy elmentem a “buliba” a barátom nélkül?

Nem egyszerű helyzet, mert csak hétvégente találkozunk és 3 hónapja vagyunk együtt szóval frisss

Péntek este történt, hogy eljött hozzám, utazott másfél órát (minden hétvégén egyutt voltunk eddig) és előre meg volt beszélve, hogy péntek este először átmegyünk néhány barátunkhoz társasozni, aztán meg egyetemi “buliba”

Nagyon vártam, de ideert a parom es amikor mar indulni kellett volna a baratokhoz, mondta, hogy neki nagyon nincs kedve, faradt, es inkabb itthon maradna

Eloszor nagyon szomoru lettem es alapnak vettem hogy akkor maradok en is vele itthon (meg ő is alapnak vette) de aztan rajottem, hogy nem kell minden oercunket egyutt tolteni, igy is minden hetvegenk teljesen foglalt egymas által. Ugyhogy elmentem, de vegig buntudoatom volt, hogy szegeny biztos unatkozik, velem akart lenni, azert utazott ennyit hogy egyutt toltsuk az egesz hetveget en meg otthonhagytam stb stb. Nem voltam sokaig, ejfelre otthon voltam, de ereztem hogy megbantottam…viszont nem tudtam vele errol beszelni, nagyon terelte a dolgot. Szerintetek a kesobbiekben hogyan kezeljuk a hasonlo helyzeteket?