A nők el tudnák fogadni, hogy egy jól működő párkapcsolatban/házasságban a férfi nem sokkal a szülés után biztonsági okokból apasági vizsgálatot akar csináltatni?

Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy egy nő számára ez döbbenetes kérés, hiszen arra utal, hogy nincs bizalmi kapcsolat. Azt várja el, hogy a férfi higgyen neki, mert ő sosem adott okot arra, hogy megcsalta. Hát igen, a hit. Nem tagadom, hogy a hitnek fontos jelentősége van a mindennapi életben. Hinni kell a céljainkban is. Mégis azt gondolom, hogy ha valamiről bizonyosságot szerezhetünk, akkor szerezzük azt meg.

Annak idején olvastam Louann Brizendine "A női agy" című könyvét. Már nem emlékszem pontosan a részletekre, ezért elnézést ha valamit rosszul mondok, de különös dolgok voltak benne.

A szerző - nőként! - egy külön alfejezetben ír a női hűtlenségről. Szerinte a nők olyanolyan arányban hűtlenek mint a férfiak. A megcsalások idejét a menstruációs ciklus környékére teszi. Idéz egy tudományos adatot is, amely szerint a kutatásban részt vevők közt egy érdekes eredmény jött ki: a férfiak 10%-ának genetikailag semmi köze ahhoz a gyerekhez, akit nevelnek. Etikai okokból a kutatók ha jól emlékszem nem közölték ezt az apákkal, szóval vannak férfiak, akik talán a mai napig nem tudják, hogy fel lettek szarvazva.

A fentiek alapján a nők el tudnák-e fogadni ha a párjuk/férjük előállna azzal az ötlettel, hogy apasági vizsgálatot akar csináltatni, mert biztosra akar menni? Akkor is, ha a nő nem adott okot a megcsalásra