Hagyjam ott a barátomat, ha még az eljegyzésem sem tetszett?

Itt a hangsúly nem azon van hogy ki mennyit fizet, hanem hogy ki mennyi energiát fektet bele a kapcsolatba. Ő megtervezett egy utazást, kinézett egy gyűrűt, eljárt dolgozni és spórolt hogy aztán megvehesse azt a gyűrűt, beszélt a szüleiddel, kitervelt mindent. Te meg azon sírsz hogy nem kérdezte meg csak odaadta neked. Lehet izgult, zavarban volt vagy csak szimplán nem az a nagy romantikus fajta. A lényeg hogy ahelyett hogy értékelnéd az igyekezetét ami még így is több mint az átlag, te feljössz gyakorikérdésekre panaszkodni hogy nem minden úgy történt mint ahogy megálmodtad. Képzeld a legtöbb embert nem viszik el romantikus utazásra, vagy nem kap gyűrűt csak szimplán kimondják hogy mostantól házasok. De neked van képed ide jönni és játszani a királykisasszonyt hogy neked ez sem elég jó. Boo hoo elmorzsolok egy könnycseppet :'(

Szegény fiú nem tudja mire vállalkozott. Majd ha az esküvőn véletlenül piros rózsaszirmok lesznek rózsaszín helyett, akkor faképnél hagyod az oltárnál, vagy mi? Csak mert te nem így képzelted el... röhej

Szerintem ha te elvárod a romantikát, ő semennyire sem, akkor erre már rég rá kellett volna jönnöd.

Az én férjem anno megkérdezte, mit csinálok szerdán, mert elmehetnénk gyűrűt venni. Ennyi volt. Pont ezt vártam tőle, hiszen tudom, milyen.