A férjem az édesanyja igényeit az enyémek elé helyezi és szerinte (1) ez nem is így van (2) én is ezt csinálom a szüleimmel?

Többször beszéltünk erről és szerinte nincs igazam.

De olyan dolgokat képzeljetek el, hogy most született a babánk.

Anyósom külön látogatási időt akar annak, hogy főz és ezt áthozzák “nem maradunk sokáig” (fél órát, úgy, hogy amúgy a héten már kétszer volt itt). A férjem szerint nem elvárható az édesanyjától, hogy (1) cipelje az ennivalót - oké ezt megértem (2) hétköznap főzzön, hogy az otthon dolgozó apósom, mikor jön fél órára át tudja hozni (3) ha mindenképp hétvégén kell megfőzni, akkor hagy ne jöjjenek be még egyszer, csak adják be. De a férjem beinvitálja őket, hiába mondom, hogy én nem szeretném. Sőt múltkor meztelen felsőtesttel voltam, mert tiszta sebesek a mellbimbóim, de anyósomat ez sem zavarta. Még utasított is, hogy öltözzek fel, mert apósom és sógorom nem tudnak bejönni.

Mondtam szépen, kértem szépen, hogy ezt nem szeretném, mindig arra lyukadunk ki, hogy nem várhatjuk el, hogy a szülei egyoldalúan segítsenek minket és nem használhatjuk ki őket. Ha már ennyit utaznak (15 percre lakunk), akkor az a minimum, hogy bejöhetnek és is behívnám a saját szüleimet (ez így nem igaz, ha a férjemet zavarná, mert beteg vagy nagyon rosszkedvű vagy túl fáradt lenne nem hívnám őket, most sem jöttek be csak a két hét alatt egyszer fél órára).

A csúcs, hogy nem szorulunk rá arra, hogy anyósomék segítsenek. A férjem még két hétig itthon van, amúgy ha bébiszitter kellene a 3 hetes gyerek mellé, akkor tudnának jönni az én szüleim is (és anyum se elvenni nem akarja tőlünk a babát se bejönni nem jön be “csak egy fél órára”, ha hoz valamit). Anyósom megkérdezte, hogy miben segíthetne és mondtam, hogy jól esne egy kis kaja, mert minden másunk van, de nem szorulunk rá erre sem, tudok rendelni étteremből, nem a napi pár kajarendelés fog földhöz vágni. (Kb. 50-50% a fizunk, most a CSED-del ugyanannyi, előtte a férjemé 100.000-rel magasabb volt).

Hogyan tudnám megértetni a férjemmel, hogy nem akarom heti 2-3 alkalommal itt látni az anyukáját, mert zavar?

Már azon gondolkodom, hogy vagy hazaköltözöm a szüleimhez vagy kirakom az albérlőket a lakásomból és megyek oda, még az is jobb, mint itthon, hogy teljesen el vagyok nyomva.

Főleg inkább megoldási javaslatokat kérnék. A beszélgetésen, kérlelésen, kiabáláson túl vagyunk nem segített. Pedig a férjem onnan indult, hogy azt hitte én nem akarom itt látni a szüleit 6 hétig nem is jöhetnek, én mondtam, hogy azért ne hülyéskedjünk, nyugodtan egyszer-kétszer mindenki jöhet a hat hét alatt.