Nagyon rossz ember vagyok, ha már nem bírom elviselni a barátom betegeskedését?

1,5-2 éve vagyunk együtt, erőteljes huszonéves fiatalok vagyunk. Sajnos azok a napok, amikor együtt tudunk lenni, már a kapcsolat elejétől kezdve úgy telnek sokszor, hogy párom semmire nem tud/hajlandó, mert összeszed valami ételmérgezést, fáj a gyomra, megfázik stb. és akkor van, hogy hetekig semmit sem tudunk csinálni.

Sajnos kezdek kilenni már tőle, hogy úgy élünk fiatal létünkre lassan, mint valami hetvenes éveiben járó agg házaspár, hogy amikor lenne ritkán 2 napunk egymásra (mert én tanulok és dolgozom is), azok is a jajgatásával telnek, hogy “itt fáj, ott fáj”.

Pedig én mindig mondom neki, hogy étkezzen normálisabban, menjünk el sportolni, meg ha baj van, menjen el orvoshoz, de sosem hajlandó, merthogy nem akar betegszabadságra menni, sokba kerül a jobb élelmiszer, stb…

Vagy én nem vagyok elég empatikus vele és próbáljak kitartani?

Mindig elnézem a korunkbeli párokat, hogy milyen programokra mennek együtt, milyen vitálisak és ilyenkor mindig nagyon szomorú leszek, hogy nekem ennyi jut, hogy egész hétvégén csak jajgat nekem, vagy hazajön a munkából és nekiáll szekírozni, hogy ez/az a házimunka nincs megcsinálva…