Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nagyon rossz ember vagyok, ha már nem bírom elviselni a barátom betegeskedését?
1,5-2 éve vagyunk együtt, erőteljes huszonéves fiatalok vagyunk. Sajnos azok a napok, amikor együtt tudunk lenni, már a kapcsolat elejétől kezdve úgy telnek sokszor, hogy párom semmire nem tud/hajlandó, mert összeszed valami ételmérgezést, fáj a gyomra, megfázik stb. és akkor van, hogy hetekig semmit sem tudunk csinálni.
Sajnos kezdek kilenni már tőle, hogy úgy élünk fiatal létünkre lassan, mint valami hetvenes éveiben járó agg házaspár, hogy amikor lenne ritkán 2 napunk egymásra (mert én tanulok és dolgozom is), azok is a jajgatásával telnek, hogy “itt fáj, ott fáj”.
Pedig én mindig mondom neki, hogy étkezzen normálisabban, menjünk el sportolni, meg ha baj van, menjen el orvoshoz, de sosem hajlandó, merthogy nem akar betegszabadságra menni, sokba kerül a jobb élelmiszer, stb…
Vagy én nem vagyok elég empatikus vele és próbáljak kitartani?
Mindig elnézem a korunkbeli párokat, hogy milyen programokra mennek együtt, milyen vitálisak és ilyenkor mindig nagyon szomorú leszek, hogy nekem ennyi jut, hogy egész hétvégén csak jajgat nekem, vagy hazajön a munkából és nekiáll szekírozni, hogy ez/az a házimunka nincs megcsinálva…
válasza:Az exem volt ilyen.
Igaz,neki voltak egészsègügyi problémái,de az esetek 90%-ban rá is játszott,főleg ha valamihez nem volt kedve.Amikor nekem lett volna rá szükségem hátat fordított.
Ezért is lett belőle ex!
válasza:
válasza:Nekem anno azt a tanácsot adták.
A kapcsoladban a párod hibáit /zavaró viselkedéseit szorozd meg héttel , mert tíz év után ott fog járni. Addigra még azt is utálni fogod ahogy a levegőt veszi, mindezt a felszínen elfolytod majd a hétköznapokba, de elég egy apró szikra és minden alkalommal rázudítod hogy milyen szerencsétlenség.
Minimum oly színten keresgélj mint ahol te vagy társat/partnert keres , ne olyat akit végig cipelhetsz a hátadon. Neked mindenképp jobb , és neki is mert lehet h soha nem tudott volna felnőni az igényeidhez(mással lehet még boldog, veled nem valószínű)
válasza:Az előző válaszolók belegondoltak abba, hogy ha ők kerülnének olyan helyzetbe, hogy hirtelen sorban jönnek a betegségek, hogyan éreznének, ha a párjuk emiatt elhagyná őket?
Nem igazi társ az, aki csak a jóban társ.
válasza:#14:
Lehetne mondani, hogy csak a jóban vagyok társ, ha valóban lett volna igazán jó része. Ehelyett a kapcsolat elejétől kezdve azzal érzem magam megalázva, hogy másokkal tette ki nagy nyugiban az utazgatós posztokat, meg itt voltunk, ott voltunk.
Nekem meg az jár, hogy kvázi házi betegápoló státuszban vagyok 3-4 hetekre, szinte folyamatosan, vagy hallgathatom a sirámait, hogy “itt fáj, ott fáj”.
Ha érdemben nekem is jutott volna az előbbiből, könnyebb lenne lenyelni ezt a békát…
válasza:Szeretet hiányos, és
így hívja fel magára a figyelmet,
mivel a többi napon dolgozol, és tanulsz.
Hmmm. Igazad lehet, #17. :(
Próbálok ezen változtatni. Sokat szeretgetem és most végig ápoltam is.
válasza: válasza:"Próbálok ezen változtatni. Sokat szeretgetem és most végig ápoltam is."
Miért gondolod, hogy neked kell változtatni? Ha jól lenne, akkor is szeretgethetnéd.
Ő is törődik veled ennyit?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!